search

Regolamento art MICAR sulle crypto testo multilingue 2023/1114 HU

 BG CS DA DE EL EN ES ET FI FR GA HR HU IT LV LT MT NL PL PT RO SK SL SV print pdf

2023/1114 HU Art. 3 cercato: 'konszenzusos mechanizmus' . Output generated live by software developed by IusOnDemand srl
Index & defs




whereas konszenzusos mechanizmus:


definitions:


cloud tag: and the number of total unique words without stopwords is: 2458

 

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   E rendelet alkalmazásában:

1.

„ megosztott_főkönyvi_technológia” vagy „DLT”: a megosztott_főkönyvek működését és használatát lehetővé tevő technológia;

2.

„ megosztott_főkönyv”: az ügyletek nyilvántartását tartalmazó, a DLT-hálózati_csomópontok adott körében konszenzusos mechanizmus alkalmazásával megosztott és szinkronizált adattár;

3.

„ konszenzusos mechanizmus”: olyan szabályok és eljárások, amelyek révén a DLT-hálózati_csomópontok között megállapodás születik arról, hogy valamely ügyletet validálnak;

4.

„ DLT-hálózati_csomópont”: egy hálózat részét képező eszköz vagy folyamat, amely valamely megosztott_főkönyvön belül található valamennyi ügylet nyilvántartásának teljes vagy részleges másolatát tartalmazza;

5.

„ kriptoeszköz”: érték vagy jog digitális megtestesítője, amely megosztott_főkönyvi_technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható;

6.

„ eszközalapú_token”: a kriptoeszközök olyan típusa, amely nem elektronikus pénz-token, és amely stabil érték fenntartására törekszik azáltal, hogy másik értékhez vagy joghoz, vagy ezek kombinációjához van kötve, beleértve egy vagy több hivatalos_ pénznemet is;

7.

„ elektronikus pénz-token” vagy „e- pénz-token”: a kriptoeszközök olyan típusa, amely stabil érték fenntartására hivatott azáltal, hogy egy hivatalos_ pénznem értékéhez van kötve;

8.

„ hivatalos_ pénznem”: egy ország központi bank vagy más monetáris hatóság által kibocsátott hivatalos_ pénzneme;

9.

„ felhasználói_token”: a kriptoeszközök olyan típusa, amelynek rendeltetése kizárólag a kibocsátója által nyújtott áruhoz vagy szolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása;

10.

„ kibocsátó”: természetes vagy jogi személy vagy más vállalkozás, aki vagy amely kriptoeszközöket bocsát ki;

11.

„kérelmező kibocsátó”: olyan eszközalapú_token- vagy elektronikus pénz-token kibocsátó, aki, illetve amely az említett tokenek nyilvános_ajánlattételének vagy kereskedésbe történő bevezetésének engedélyezésését kérelmezi;

12.

„ nyilvános_ajánlattétel”: személyeknek szóló, bármilyen formában és bármilyen eszközzel tett közlés, amely elegendő információt ad az ajánlattétel feltételeiről és a felajánlott kriptoeszközökről ahhoz, hogy lehetővé tegye a leendő birtokosok számára az adott kriptoeszközök megvásárlására vonatkozó döntés meghozatalát;

13.

„ ajánlattevő”: természetes vagy jogi személy vagy más vállalkozás, vagy a kibocsátó, aki vagy amely nyilvános_ajánlattétel keretében kriptoeszközöket kínál;

14.

„ pénz”: az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 25. pontjában meghatározott pénz;

15.

„ kriptoeszköz-szolgáltató”: olyan jogi személy vagy más vállalkozás, aki vagy amely foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében szakmai alapon egy vagy több kriptoeszköz-szolgáltatást nyújt ügyfelek részére, és aki vagy amely az 59. cikkel összhangban kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújthat;

16.

„ kriptoeszköz-szolgáltatás”: a következő szolgáltatások és tevékenységek bármely kriptoeszközhöz kapcsolódóan:

a)

kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelése és nyilvántartása;

b)

kriptoeszköz-kereskedési platform működtetése;

c)

kriptoeszközök átváltása pénzre;

d)

kriptoeszközök átváltása más kriptoeszközökre;

e)

kriptoeszközökre vonatkozó megbízások ügyfelek nevében történő végrehajtása;

f)

kriptoeszközök elhelyezése;

g)

kriptoeszközökre vonatkozó megbízások ügyfelek nevében történő fogadása és továbbítása;

h)

kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás;

i)

kriptoeszközök portfóliókezelése;

j)

kriptoeszköz-átküldési szolgáltatások ügyfelek nevében történő nyújtása;

17.

„ kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelése és nyilvántartása”: kriptoeszközök vagy az ilyen kriptoeszközökhöz való hozzáférés – adott esetben privát kriptográfiai kulcs formáját öltő – eszközének ügyfelek nevében történő letéti őrzése vagy ellenőrzése;

18.

„ kriptoeszköz-kereskedési platform működtetése”: egy vagy több olyan multilaterális rendszer irányítása, amely – a rendszeren belül és annak szabályaival összhangban – összehozza több harmadik fél kriptoeszköz-vételi és -eladási szándékát vagy elősegíti ezt oly módon, hogy az szerződést eredményez, kriptoeszközök pénzre vagy kriptoeszközök más kriptoeszközre történő átváltásával;

19.

„ kriptoeszközök átváltása pénzre”: kriptoeszközökre vonatkozó vételi vagy eladási szerződések megkötése ügyfelekkel pénz ellenében, saját tőke felhasználásával;

20.

„ kriptoeszközök átváltása más kriptoeszközökre”: kriptoeszközökre vonatkozó vételi vagy eladási szerződések megkötése ügyfelekkel más kriptoeszközök ellenében, saját tőke felhasználásával;

21.

„ kriptoeszközökre vonatkozó megbízások ügyfelek nevében történő végrehajtása”: egy vagy több kriptoeszköz ügyfelek nevében történő vételére vagy eladására, illetve egy vagy több kriptoeszköz ügyfelek nevében történő jegyzésére vonatkozó megállapodások megkötése, beleértve a kriptoeszközöknek a nyilvános_ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő bevezetés pillanatában történő értékesítésére vonatkozó szerződések megkötését;

22.

„ kriptoeszközök elhelyezése”: kriptoeszközök vevők részére történő forgalmazása az ajánlattevő vagy az ajánlattevővel kapcsolatban álló személy nevében vagy javára;

23.

„ kriptoeszközökre vonatkozó megbízások ügyfelek nevében történő fogadása és továbbítása”: egy vagy több kriptoeszköz vételére vagy eladására, vagy egy vagy több kriptoeszköz jegyzésére vonatkozó megbízás fogadása valamely személytől, továbbá e megbízás végrehajtás céljából harmadik félnek történő továbbítása;

24.

„ kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás”: kriptoeszközökkel kapcsolatos egy vagy több ügyletre, vagy a kriptoeszköz-szolgáltatások igénybevételére vonatkozó, személyre szabott ajánlások adásának felkínálása, ajánlások adása vagy beleegyezés ajánlások adásába ügyfél részére, az ügyfél kérésére vagy a tanácsadást nyújtó kriptoeszköz-szolgáltató kezdeményezésére;

25.

„ kriptoeszközök portfóliókezelése”: ügyfelek által adott megbízásoknak megfelelően portfólió kezelése ügyfelenkénti mérlegelés alapján, amennyiben az ilyen portfóliók tartalmaznak egy vagy több kriptoeszközt;

26.

„ kriptoeszköz-átküldési szolgáltatások ügyfelek nevében történő nyújtása”: kriptoeszköz-átküldési szolgáltatásoknak az egyik megosztott_főkönyvi címről vagy számláról a másikra, természetes vagy jogi személy nevében történő nyújtása;

27.

„ vezető_testület”: valamely kibocsátó, ajánlattevő vagy kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy vagy kriptoeszköz-szolgáltató testülete vagy testületei, amely, illetve amelyek a nemzeti joggal összhangban van(nak) kinevezve, amely, illetve amelyek jogosult(ak) a szervezet stratégiájának, céljainak és általános irányításának a meghatározására, továbbá amely, illetve amelyek felügyeli(k) és ellenőrzi(k) a vezetői döntéshozatalt a szervezetnél, és amely magában foglalja, illetve amelyek magukban foglalják azokat a személyeket, akik a szervezet üzleti tevékenységét ténylegesen irányítják;

28.

„ hitelintézet”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott és a 2013/36/EU irányelv alapján engedélyzett hitelintézet;

29.

„ befektetési_vállalkozás”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott és a 2014/65/EU irányelv alapján engedélyezett befektetési_vállalkozás;

30.

„ minősített_befektetők”: a 2014/65/EU irányelv II. melléklete I. szakaszának 1–4. pontjában felsorolt személyek vagy szervezetek;

31.

„ szoros_kapcsolat”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 35. pontjában meghatározott szoros_kapcsolat;

32.

„ eszköztartalék”: azon tartalékeszközök kosara, amelyek biztosítják a kibocsátóval szembeni követelést;

33.

„ székhely_szerinti_tagállam”:

a)

ha az eszközalapú_tokenektől vagy elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevőjének vagy a kereskedésbe történő bevezetésüket kérelmező személynek a bejegyzett székhelye az Unióban van, az a tagállam, amelyben az említett ajánlattevő vagy személy bejegyzett székhelye található;

b)

ha az eszközalapú_tokenektől vagy elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevőjének vagy a kereskedésbe történő bevezetésüket kérelmező személynek nincs az Unióban bejegyzett székhelye, de egy vagy több fióktelepe az Unióban van, az ajánlattevő vagy a személy által azon tagállamok közül kiválasztott tagállam, amelyekben az ajánlattevő vagy a személy fióktelepekkel rendelkezik;

c)

ha az eszközalapú_tokenektől vagy elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevője vagy a kereskedésbe történő bevezetésüket kérelmező személy harmadik országban letelepedett és nincs fióktelepe az Unióban, az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy választása szerint vagy az a tagállam, amelyben a kriptoeszközökre vonatkozó első nyilvános_ajánlattételt tervezik, vagy az a tagállam, amelyben az említett kriptoeszköz kereskedésbe történő bevezetése iránti első kérelmet benyújtják;

d)

eszközalapútoken- kibocsátó esetében az a tagállam, amelyben az eszközalapútoken- kibocsátó bejegyzett székhelye található;

e)

elektronikus pénz-tokenek kibocsátói esetében azok a tagállamok, amelyekben az elektronikus pénz-tokenek kibocsátóját a 2013/36/EU irányelv szerinti hitelintézetként, vagy a 2009/110/EK irányelv szerinti elektronikus pénz- kibocsátó intézményként engedélyezték;

f)

kriptoeszköz-szolgáltatók esetében az a tagállam, amelyben a kriptoeszköz-szolgáltató bejegyzett székhelye található;

34.

„ fogadó_tagállam”: az a tagállam, amelyben az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy kriptoeszközre vonatkozó nyilvános_ajánlattételt tesz közzé vagy kereskedésbe történő bevezetést kérelmez, vagy amelyben a kriptoeszköz-szolgáltató kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújt, amennyiben az eltér a székhely_szerinti_tagállamtól;

35.

„ illetékes_hatóság”:

a)

az egyes tagállamok által az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevői vagy az ilyen kriptoeszközök kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személyek, az eszközalapú_tokenek kibocsátói vagy a kriptoeszköz-szolgáltatók tekintetében a 93. cikkel összhangban kijelölt egy vagy több hatóság;

b)

az egyes tagállamok által a 2009/110/EK irányelv alkalmazásában az elektronikus pénz-tokenek kibocsátói tekintetében kijelölt egy vagy több hatóság;

36.

„ befolyásoló_részesedés”: eszközalapútoken- kibocsátóban vagy kriptoeszköz-szolgáltatóban fennálló bármely olyan közvetlen vagy közvetett részesedés, amely vagy a tőke, vagy a szavazati jogok legalább 10 %-át képviseli a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (32) 9. és 10. cikkében meghatározottak szerint, figyelembe véve az említett irányelv 12. cikkének (4) és (5) bekezdésében meghatározott, a szavazati jogok összesítésére vonatkozó feltételeket, vagy amely jelentős befolyás gyakorlását teszi lehetővé azon eszközalapútoken- kibocsátó vagy kriptoeszköz-szolgáltató irányítása felett, amelyben a részesedés fennáll;

37.

„ lakossági_birtokos”: olyan természetes személy, aki olyan célból jár el, amely kívül esik kereskedelmi, üzleti tevékenysége, szakmája vagy foglalkozása körén;

38.

„ online_interfész”: valamely ajánlattevő vagy kriptoeszköz-szolgáltató által vagy nevében működtetett szoftver, beleértve a honlapot, a honlap egy részét vagy egy alkalmazást, amely arra szolgál, hogy a kriptoeszköz-birtokosoknak hozzáférést biztosítson a kriptoeszközeikhez és az ügyfeleknek hozzáférést biztosítson a kriptoeszköz-szolgáltatásokhoz;

39.

„ ügyfél”: bármely természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek a kriptoeszköz-szolgáltató kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújt;

40.

„ saját_kitettség_nélküli_ügyletpárosítás”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 38. pontjában meghatározott, saját_kitettség_nélküli_ügyletpárosítás;

41.

„ pénzforgalmi szolgáltatások”: az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 3. pontjában meghatározott pénzforgalmi szolgáltatások;

42.

„ pénzforgalmi szolgáltató”: az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 11. pontjában meghatározott pénzforgalmi szolgáltató;

43.

„elektronikus pénz- kibocsátó intézmény”: a 2009/110/EK irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott elektronikus pénz- kibocsátó intézmény;

44.

„elektronikus pénz”: a 2009/110/EK irányelv 2. cikkének 2. pontjában meghatározott elektronikus pénz;

45.

„ személyes_adat”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes_adat;

46.

„ pénzforgalmi intézmény”: az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 4. pontjában meghatározott pénzforgalmi intézmény;

47.

„ ÁÉKBV_alapkezelő_társaság”: a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (33) 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott alapkezelő társaság;

48.

„ alternatívbefektetésialap-kezelő”: a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (34) 4. cikke (1) bekezdésének b) alpontjában meghatározott ABAK;

49.

„ pénzügyi eszköz”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott pénzügyi eszköz;

50.

„ betét”: a 2014/49/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott betét;

51.

„strukturált betét”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 43. pontjában meghatározott strukturált betét.

(2)   A Bizottság a 139. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendeletnek az e cikk (1) bekezdésében megállapított fogalommeghatározások technikai elemeinek további meghatározása, és e fogalommeghatározásoknak a piaci folyamatokhoz és a technológiai fejlődéshez való hozzáigazítása révén történő kiegészítésére vonatkozóan.

II. CÍM

ESZKÖZALAPÚ TOKENEKTŐL VAGY ELEKTRONIKUSPÉNZ-TOKENEKTŐL ELTÉRŐ KRIPTOESZKÖZÖK

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   E rendelet alkalmazásában:

1.

„ megosztott_főkönyvi_technológia” vagy „DLT”: a megosztott_főkönyvek működését és használatát lehetővé tevő technológia;

2.

„ megosztott_főkönyv”: az ügyletek nyilvántartását tartalmazó, a DLT-hálózati_csomópontok adott körében konszenzusos mechanizmus alkalmazásával megosztott és szinkronizált adattár;

3.

„ konszenzusos mechanizmus”: olyan szabályok és eljárások, amelyek révén a DLT-hálózati_csomópontok között megállapodás születik arról, hogy valamely ügyletet validálnak;

4.

„ DLT-hálózati_csomópont”: egy hálózat részét képező eszköz vagy folyamat, amely valamely megosztott_főkönyvön belül található valamennyi ügylet nyilvántartásának teljes vagy részleges másolatát tartalmazza;

5.

„ kriptoeszköz”: érték vagy jog digitális megtestesítője, amely megosztott_főkönyvi_technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható;

6.

„ eszközalapú_token”: a kriptoeszközök olyan típusa, amely nem elektronikus pénz-token, és amely stabil érték fenntartására törekszik azáltal, hogy másik értékhez vagy joghoz, vagy ezek kombinációjához van kötve, beleértve egy vagy több hivatalos_ pénznemet is;

7.

„ elektronikus pénz-token” vagy „e- pénz-token”: a kriptoeszközök olyan típusa, amely stabil érték fenntartására hivatott azáltal, hogy egy hivatalos_ pénznem értékéhez van kötve;

8.

„ hivatalos_ pénznem”: egy ország központi bank vagy más monetáris hatóság által kibocsátott hivatalos_ pénzneme;

9.

„ felhasználói_token”: a kriptoeszközök olyan típusa, amelynek rendeltetése kizárólag a kibocsátója által nyújtott áruhoz vagy szolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása;

10.

„ kibocsátó”: természetes vagy jogi személy vagy más vállalkozás, aki vagy amely kriptoeszközöket bocsát ki;

11.

„kérelmező kibocsátó”: olyan eszközalapú_token- vagy elektronikus pénz-token kibocsátó, aki, illetve amely az említett tokenek nyilvános_ajánlattételének vagy kereskedésbe történő bevezetésének engedélyezésését kérelmezi;

12.

„ nyilvános_ajánlattétel”: személyeknek szóló, bármilyen formában és bármilyen eszközzel tett közlés, amely elegendő információt ad az ajánlattétel feltételeiről és a felajánlott kriptoeszközökről ahhoz, hogy lehetővé tegye a leendő birtokosok számára az adott kriptoeszközök megvásárlására vonatkozó döntés meghozatalát;

13.

„ ajánlattevő”: természetes vagy jogi személy vagy más vállalkozás, vagy a kibocsátó, aki vagy amely nyilvános_ajánlattétel keretében kriptoeszközöket kínál;

14.

„ pénz”: az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 25. pontjában meghatározott pénz;

15.

„ kriptoeszköz-szolgáltató”: olyan jogi személy vagy más vállalkozás, aki vagy amely foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében szakmai alapon egy vagy több kriptoeszköz-szolgáltatást nyújt ügyfelek részére, és aki vagy amely az 59. cikkel összhangban kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújthat;

16.

„ kriptoeszköz-szolgáltatás”: a következő szolgáltatások és tevékenységek bármely kriptoeszközhöz kapcsolódóan:

a)

kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelése és nyilvántartása;

b)

kriptoeszköz-kereskedési platform működtetése;

c)

kriptoeszközök átváltása pénzre;

d)

kriptoeszközök átváltása más kriptoeszközökre;

e)

kriptoeszközökre vonatkozó megbízások ügyfelek nevében történő végrehajtása;

f)

kriptoeszközök elhelyezése;

g)

kriptoeszközökre vonatkozó megbízások ügyfelek nevében történő fogadása és továbbítása;

h)

kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás;

i)

kriptoeszközök portfóliókezelése;

j)

kriptoeszköz-átküldési szolgáltatások ügyfelek nevében történő nyújtása;

17.

„ kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelése és nyilvántartása”: kriptoeszközök vagy az ilyen kriptoeszközökhöz való hozzáférés – adott esetben privát kriptográfiai kulcs formáját öltő – eszközének ügyfelek nevében történő letéti őrzése vagy ellenőrzése;

18.

„ kriptoeszköz-kereskedési platform működtetése”: egy vagy több olyan multilaterális rendszer irányítása, amely – a rendszeren belül és annak szabályaival összhangban – összehozza több harmadik fél kriptoeszköz-vételi és -eladási szándékát vagy elősegíti ezt oly módon, hogy az szerződést eredményez, kriptoeszközök pénzre vagy kriptoeszközök más kriptoeszközre történő átváltásával;

19.

„ kriptoeszközök átváltása pénzre”: kriptoeszközökre vonatkozó vételi vagy eladási szerződések megkötése ügyfelekkel pénz ellenében, saját tőke felhasználásával;

20.

„ kriptoeszközök átváltása más kriptoeszközökre”: kriptoeszközökre vonatkozó vételi vagy eladási szerződések megkötése ügyfelekkel más kriptoeszközök ellenében, saját tőke felhasználásával;

21.

„ kriptoeszközökre vonatkozó megbízások ügyfelek nevében történő végrehajtása”: egy vagy több kriptoeszköz ügyfelek nevében történő vételére vagy eladására, illetve egy vagy több kriptoeszköz ügyfelek nevében történő jegyzésére vonatkozó megállapodások megkötése, beleértve a kriptoeszközöknek a nyilvános_ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő bevezetés pillanatában történő értékesítésére vonatkozó szerződések megkötését;

22.

„ kriptoeszközök elhelyezése”: kriptoeszközök vevők részére történő forgalmazása az ajánlattevő vagy az ajánlattevővel kapcsolatban álló személy nevében vagy javára;

23.

„ kriptoeszközökre vonatkozó megbízások ügyfelek nevében történő fogadása és továbbítása”: egy vagy több kriptoeszköz vételére vagy eladására, vagy egy vagy több kriptoeszköz jegyzésére vonatkozó megbízás fogadása valamely személytől, továbbá e megbízás végrehajtás céljából harmadik félnek történő továbbítása;

24.

„ kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás”: kriptoeszközökkel kapcsolatos egy vagy több ügyletre, vagy a kriptoeszköz-szolgáltatások igénybevételére vonatkozó, személyre szabott ajánlások adásának felkínálása, ajánlások adása vagy beleegyezés ajánlások adásába ügyfél részére, az ügyfél kérésére vagy a tanácsadást nyújtó kriptoeszköz-szolgáltató kezdeményezésére;

25.

„ kriptoeszközök portfóliókezelése”: ügyfelek által adott megbízásoknak megfelelően portfólió kezelése ügyfelenkénti mérlegelés alapján, amennyiben az ilyen portfóliók tartalmaznak egy vagy több kriptoeszközt;

26.

„ kriptoeszköz-átküldési szolgáltatások ügyfelek nevében történő nyújtása”: kriptoeszköz-átküldési szolgáltatásoknak az egyik megosztott_főkönyvi címről vagy számláról a másikra, természetes vagy jogi személy nevében történő nyújtása;

27.

„ vezető_testület”: valamely kibocsátó, ajánlattevő vagy kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy vagy kriptoeszköz-szolgáltató testülete vagy testületei, amely, illetve amelyek a nemzeti joggal összhangban van(nak) kinevezve, amely, illetve amelyek jogosult(ak) a szervezet stratégiájának, céljainak és általános irányításának a meghatározására, továbbá amely, illetve amelyek felügyeli(k) és ellenőrzi(k) a vezetői döntéshozatalt a szervezetnél, és amely magában foglalja, illetve amelyek magukban foglalják azokat a személyeket, akik a szervezet üzleti tevékenységét ténylegesen irányítják;

28.

„ hitelintézet”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott és a 2013/36/EU irányelv alapján engedélyzett hitelintézet;

29.

„ befektetési_vállalkozás”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott és a 2014/65/EU irányelv alapján engedélyezett befektetési_vállalkozás;

30.

„ minősített_befektetők”: a 2014/65/EU irányelv II. melléklete I. szakaszának 1–4. pontjában felsorolt személyek vagy szervezetek;

31.

„ szoros_kapcsolat”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 35. pontjában meghatározott szoros_kapcsolat;

32.

„ eszköztartalék”: azon tartalékeszközök kosara, amelyek biztosítják a kibocsátóval szembeni követelést;

33.

„ székhely_szerinti_tagállam”:

a)

ha az eszközalapú_tokenektől vagy elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevőjének vagy a kereskedésbe történő bevezetésüket kérelmező személynek a bejegyzett székhelye az Unióban van, az a tagállam, amelyben az említett ajánlattevő vagy személy bejegyzett székhelye található;

b)

ha az eszközalapú_tokenektől vagy elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevőjének vagy a kereskedésbe történő bevezetésüket kérelmező személynek nincs az Unióban bejegyzett székhelye, de egy vagy több fióktelepe az Unióban van, az ajánlattevő vagy a személy által azon tagállamok közül kiválasztott tagállam, amelyekben az ajánlattevő vagy a személy fióktelepekkel rendelkezik;

c)

ha az eszközalapú_tokenektől vagy elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevője vagy a kereskedésbe történő bevezetésüket kérelmező személy harmadik országban letelepedett és nincs fióktelepe az Unióban, az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy választása szerint vagy az a tagállam, amelyben a kriptoeszközökre vonatkozó első nyilvános_ajánlattételt tervezik, vagy az a tagállam, amelyben az említett kriptoeszköz kereskedésbe történő bevezetése iránti első kérelmet benyújtják;

d)

eszközalapútoken- kibocsátó esetében az a tagállam, amelyben az eszközalapútoken- kibocsátó bejegyzett székhelye található;

e)

elektronikus pénz-tokenek kibocsátói esetében azok a tagállamok, amelyekben az elektronikus pénz-tokenek kibocsátóját a 2013/36/EU irányelv szerinti hitelintézetként, vagy a 2009/110/EK irányelv szerinti elektronikus pénz- kibocsátó intézményként engedélyezték;

f)

kriptoeszköz-szolgáltatók esetében az a tagállam, amelyben a kriptoeszköz-szolgáltató bejegyzett székhelye található;

34.

„ fogadó_tagállam”: az a tagállam, amelyben az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy kriptoeszközre vonatkozó nyilvános_ajánlattételt tesz közzé vagy kereskedésbe történő bevezetést kérelmez, vagy amelyben a kriptoeszköz-szolgáltató kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújt, amennyiben az eltér a székhely_szerinti_tagállamtól;

35.

„ illetékes_hatóság”:

a)

az egyes tagállamok által az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök ajánlattevői vagy az ilyen kriptoeszközök kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személyek, az eszközalapú_tokenek kibocsátói vagy a kriptoeszköz-szolgáltatók tekintetében a 93. cikkel összhangban kijelölt egy vagy több hatóság;

b)

az egyes tagállamok által a 2009/110/EK irányelv alkalmazásában az elektronikus pénz-tokenek kibocsátói tekintetében kijelölt egy vagy több hatóság;

36.

„ befolyásoló_részesedés”: eszközalapútoken- kibocsátóban vagy kriptoeszköz-szolgáltatóban fennálló bármely olyan közvetlen vagy közvetett részesedés, amely vagy a tőke, vagy a szavazati jogok legalább 10 %-át képviseli a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (32) 9. és 10. cikkében meghatározottak szerint, figyelembe véve az említett irányelv 12. cikkének (4) és (5) bekezdésében meghatározott, a szavazati jogok összesítésére vonatkozó feltételeket, vagy amely jelentős befolyás gyakorlását teszi lehetővé azon eszközalapútoken- kibocsátó vagy kriptoeszköz-szolgáltató irányítása felett, amelyben a részesedés fennáll;

37.

„ lakossági_birtokos”: olyan természetes személy, aki olyan célból jár el, amely kívül esik kereskedelmi, üzleti tevékenysége, szakmája vagy foglalkozása körén;

38.

„ online_interfész”: valamely ajánlattevő vagy kriptoeszköz-szolgáltató által vagy nevében működtetett szoftver, beleértve a honlapot, a honlap egy részét vagy egy alkalmazást, amely arra szolgál, hogy a kriptoeszköz-birtokosoknak hozzáférést biztosítson a kriptoeszközeikhez és az ügyfeleknek hozzáférést biztosítson a kriptoeszköz-szolgáltatásokhoz;

39.

„ ügyfél”: bármely természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek a kriptoeszköz-szolgáltató kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújt;

40.

„ saját_kitettség_nélküli_ügyletpárosítás”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 38. pontjában meghatározott, saját_kitettség_nélküli_ügyletpárosítás;

41.

„ pénzforgalmi szolgáltatások”: az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 3. pontjában meghatározott pénzforgalmi szolgáltatások;

42.

„ pénzforgalmi szolgáltató”: az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 11. pontjában meghatározott pénzforgalmi szolgáltató;

43.

„elektronikus pénz- kibocsátó intézmény”: a 2009/110/EK irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott elektronikus pénz- kibocsátó intézmény;

44.

„elektronikus pénz”: a 2009/110/EK irányelv 2. cikkének 2. pontjában meghatározott elektronikus pénz;

45.

„ személyes_adat”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes_adat;

46.

„ pénzforgalmi intézmény”: az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 4. pontjában meghatározott pénzforgalmi intézmény;

47.

„ ÁÉKBV_alapkezelő_társaság”: a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (33) 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott alapkezelő társaság;

48.

„ alternatívbefektetésialap-kezelő”: a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (34) 4. cikke (1) bekezdésének b) alpontjában meghatározott ABAK;

49.

„ pénzügyi eszköz”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott pénzügyi eszköz;

50.

„ betét”: a 2014/49/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott betét;

51.

„strukturált betét”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 43. pontjában meghatározott strukturált betét.

(2)   A Bizottság a 139. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendeletnek az e cikk (1) bekezdésében megállapított fogalommeghatározások technikai elemeinek további meghatározása, és e fogalommeghatározásoknak a piaci folyamatokhoz és a technológiai fejlődéshez való hozzáigazítása révén történő kiegészítésére vonatkozóan.

II. CÍM

ESZKÖZALAPÚ TOKENEKTŐL VAGY ELEKTRONIKUSPÉNZ-TOKENEKTŐL ELTÉRŐ KRIPTOESZKÖZÖK

6. cikk

A kriptoeszköz-alapdokumentum tartalma és formája

(1)   A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell az I. mellékletben részletesebben meghatározott, következő információk mindegyikét:

a)

információk az ajánlattevőről vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személyről;

b)

információk a kibocsátóról, ha az eltér az ajánlattevőtől vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személytől;

c)

a kereskedési platform üzemeltetőjére vonatkozó információk, amennyiben az készíti el a kriptoeszköz-alapdokumentumot;

d)

információk a kriptoeszköz-projektről;

e)

a kriptoeszközre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy annak kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozó információk;

f)

információk a kriptoeszközről;

g)

információk a kriptoeszközhöz kapcsolódó jogokról és kötelezettségekről;

h)

információk a mögöttes technológiáról;

i)

információk a kockázatokról;

j)

a kriptoeszköz kibocsátásához használt konszenzusos mechanizmusnak az éghajlatra gyakorolt főbb káros hatásaira és a környezettel kapcsolatos egyéb káros hatásaira vonatkozó információk.

Azokban az esetekben, amikor a kriptoeszköz-alapdokumentumot nem az első albekezdés a), b) és c) pontjában említett személyek készítette el, a kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell az azt elkészítő személy személyazonosságát, valamint annak okát, hogy miért az adott személy készítette azt.

(2)   Az (1) bekezdésben felsorolt valamennyi információnak valósnak, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie. A kriptoeszköz-alapdokumentumból nem hiányozhat lényeges információ, továbbá tömör és közérthető formában kell elkészíteni.

(3)   A kriptoeszköz-alapdokumentum az első oldalon a következő egyértelmű és jól látható nyilatkozatot tartalmazza:

„Ezt a kriptoeszköz-alapdokumentumot az Európai Unió egyetlen tagállamának illetékes_hatósága sem hagyta jóvá”. A kriptoeszköz ajánlattevője kizárólagos felelősséggel tartozik e kriptoeszköz-alapdokumentum tartalmáért”.

Amennyiben a kriptoeszköz-alapdokumentumot a kereskedésbe történő bevezetést kérő személy vagy egy kereskedési platform üzemeltetője készíti, az első albekezdésben említett nyilatkozatnak az „ ajánlattevő” helyett a „kereskedésbe történő bevezetést kérő személyre” vagy „a kereskedési platform üzemeltetőjére” való hivatkozást kell tartalmaznia.

(4)   A kriptoeszköz-alapdokumentum az (5) bekezdésben említett nyilatkozaton kívül nem tartalmazhat a kriptoeszköz jövőbeli értékére vonatkozóan semmilyen állítást.

(5)   A kriptoeszköz-alapdokumentumnak világos és egyértelmű nyilatkozatot kell tartalmaznia arról, hogy:

a)

a kriptoeszköz részben vagy egészben elveszítheti értékét;

b)

előfordulhat, hogy a kriptoeszköz nem mindig átruházható;

c)

előfordulhat, hogy a kriptoeszköz nem likvid;

d)

ha a nyilvános_ajánlattétel felhasználói_tokent érint, előfordulhat, hogy a felhasználói_token nem váltható be a kriptoeszköz-alapdokumentumban ígért árura vagy szolgáltatásra, különösen a kriptoeszköz-projekt meghiúsulása vagy megszüntetése esetén;

e)

a kriptoeszköz nem tartozik a 97/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (35) szerinti befektetőkártalanítási rendszerek hatálya alá;

f)

a kriptoeszköz nem tartozik a 2014/49/EU irányelv szerinti betétbiztosítási rendszerek hatálya alá.

(6)   A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell a kriptoeszköz ajánlattevője, a kriptoeszköz kereskedésbe történő bevezetését kérelmező személy vagy a kereskedési platform üzemeltetője vezető_testületének nyilatkozatát. Ennek a nyilatkozatnak, amelyet a (3) bekezdésben említett nyilatkozat után kell beilleszteni, meg kell erősítenie, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum megfelel e címnek, és hogy az vezető_testület legjobb tudomása szerint a kriptoeszköz-alapdokumentumban bemutatott információk valósak, egyértelműek és nem félrevezetőek, valamint hogy a kriptoeszköz-alapdokumentumból nem maradt ki olyan információ, amely befolyásolhatná az abból levonható következtetéseket.

(7)   A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell egy, a (6) bekezdésben említett nyilatkozat után beillesztett összefoglalót, amely röviden és nem szakmai nyelven tartalmazza a kriptoeszközre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy a kereskedésbe történő tervezett bevezetésre vonatkozó kulcsfontosságú információkat. Az összefoglalónak könnyen érthetőnek kell lennie, és azt világos és érthető formában kell megfogalmazni, valamint olvasható méretű karakterekkel kell megjeleníteni. A kriptoeszköz-alapdokumentum összefoglalója megfelelő információkat nyújt az érintett kriptoeszköz tulajdonságairól annak érdekében, hogy segítsen a kriptoeszköz leendő birtokosainak megalapozott döntést hozni.

Az összefoglalónak tartalmaznia kell egy arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy:

a)

azt a kriptoeszköz-alapdokumentum bevezető részeként kell értelmezni;

b)

a leendő birtokosnak a kriptoeszköz megvásárlására vonatkozó döntéseit a kriptoeszköz-alapdokumentum egészének tartalmára kell alapoznia, nem csupán az összefoglalóra;

c)

a kriptoeszközre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel nem minősül pénzügyi eszközök megvásárlására vonatkozó ajánlatnak vagy felhívásnak, és hogy a pénzügyi eszközök megvásárlására vonatkozó ajánlat vagy felhívás csak tájékoztató vagy az alkalmazandó nemzeti jog szerinti egyéb ajánlattételi dokumentumok útján tehető;

d)

a kriptoeszköz-alapdokumentum nem minősül az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet (36) szerinti tájékoztatónak vagy az uniós jog vagy a nemzeti jogszabályok szerinti egyéb ajánlattételi dokumentumnak.

(8)   A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell megküldésének időpontját és egy tartalomjegyzéket.

(9)   A kriptoeszköz-alapdokumentumot a székhely_szerinti_tagállam egy hivatalos nyelvén, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell összeállítani.

Ha a kriptoeszközt a székhely_szerinti_tagállamtól eltérő tagállamban is kínálják, a kriptoeszköz-alapdokumentumot a fogadó_tagállam egy hivatalos nyelvén, vagy egy, a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven is összeállítják.

(10)   A kriptoeszköz-alapdokumentumot géppel olvasható formátumban kell rendelkezésre bocsátani.

(11)   Az ESMA az EBH-val együttműködve végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a (10) bekezdés alkalmazásában egységes formanyomtatványok, formátumok és mintadokumentumok kialakítása céljából.

Az ESMA az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelő elfogadására.

(12)   Az ESMA az EBH-val együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdés első albekezdésének j) pontjában említett információk tartalmára, módszertanára és megjelenítésére vonatkozóan, az éghajlatra gyakorolt káros hatásokkal és a környezettel kapcsolatos egyéb káros hatásokkal kapcsolatos fenntarthatósági mutatók tekintetében.

Az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása során az ESMA figyelembe veszi a kriptoeszközökkel kapcsolatos ügyletek validálására használt különböző típusú konszenzusos mechanizmusokat, azok ösztönző struktúráit, valamint az energia, a megújuló energia és a természeti erőforrások felhasználását, a hulladékkeletkezést és az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az ESMA naprakésszé teszi a szabályozástechnikai standardokat a szabályozási és technológiai fejlemények fényében.

Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.

19. cikk

Az eszközalapú_tokenek kriptoeszköz-alapdokumentumának tartalma és formája

(1)   Az eszközalapú_token kriptoeszköz-alapdokumentumának tartalmaznia kell a következő, a II. mellékletben részletesebben meghatározott információk mindegyikét:

a)

az eszközalapú_token kibocsátójára vonatkozó információk;

b)

az eszközalapú_tokenre vonatkozó információk;

c)

az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy annak kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozó információk;

d)

az eszközalapú_tokenhez fűződő jogokra és kötelezettségekre vonatkozó információk;

e)

információk a mögöttes technológiáról;

f)

a kockázatokra vonatkozó információk;

g)

az eszköztartalékra vonatkozó információk;

h)

az eszközalapú_token kibocsátásához használt konszenzusos mechanizmusnak az éghajlatra gyakorolt főbb káros hatásaira és a környezettel kapcsolatos egyéb káros hatásaira vonatkozó információk.

A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell továbbá a kibocsátótól eltérő azon személy személyazonosságát, aki vagy amely a 16. cikk (1) bekezdésének második albekezdése alapján nyilvános_ajánlattételre kínál vagy kereskedésbe történő bevezetést kérelmez, valamint annak okát, hogy miért az adott személy kínálja ezt az eszközalapú_tokent vagy kéri annak kereskedésbe történő bevezetését. Azokban az esetekben, amikor a kriptoeszköz-alapdokumentumot nem a kibocsátó készítette el, a kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell a kriptoeszköz-alapdokumentumot elkészítő személy személyazonosságát, valamint annak okát, hogy miért az adott személy készítette azt.

(2)   Az (1) bekezdésben felsorolt valamennyi információnak valósnak, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie. A kriptoeszköz-alapdokumentumból nem hiányozhat lényeges információ, formátumát tekintve pedig tömörnek és érthetőnek kell lennie.

(3)   A kriptoeszköz-alapdokumentum a (4) bekezdésben említett nyilatkozaton kívül nem tartalmazhat a kriptoeszközök jövőbeli értékére vonatkozóan semmilyen állítást.

(4)   A kriptoeszköz-alapdokumentumnak világos és egyértelmű nyilatkozatot kell tartalmaznia arról, hogy:

a)

az eszközalapú_token részben vagy egészben elveszítheti értékét;

b)

előfordulhat, hogy az eszközalapú_token nem mindig átruházható;

c)

előfordulhat, hogy az eszközalapú_token nem likvid;

d)

a 97/9/EK irányelv szerinti befektetőkártalanítási rendszerek nem terjednek ki az eszközalapú_tokenre;

e)

a 2014/49/EU irányelv szerinti betétbiztosítási rendszerek nem terjednek ki az eszközalapú_tokenre.

(5)   A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell az eszközalapú_token kibocsátója vezető_testületének nyilatkozatát. Ennek a nyilatkozatnak meg kell erősítenie, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum megfelel e címnek, és hogy a vezető_testület legjobb tudomása szerint a kriptoeszköz-alapdokumentumban bemutatott információk valósak, egyértelműek és nem félrevezetőek, valamint hogy a kriptoeszköz-alapdokumentumból nem maradt ki olyan információ, amely befolyásolhatná az abból levonható következtetéseket.

(6)   A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell egy, az (5) bekezdésben említett nyilatkozat után beillesztett összefoglalót, amely röviden és nem szakmai nyelven tartalmazza az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy az eszközalapú_token kereskedésbe történő tervezett bevezetésére vonatkozó kulcsfontosságú információkat. Az összefoglalónak könnyen érthetőnek kell lennie, és azt világos és érthető formában kell megfogalmazni, valamint olvasható méretű karakterekkel kell megjeleníteni. A kriptoeszköz-alapdokumentum összefoglalója megfelelő információkat nyújt az érintett eszközalapú_token tulajdonságairól annak érdekében, hogy segítsen az említett eszközalapú_token leendő birtokosainak megalapozott döntést hozni.

Az összefoglalónak tartalmaznia kell egy arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy:

a)

azt a kriptoeszköz-alapdokumentum bevezető részeként kell értelmezni;

b)

a leendő birtokosnak az eszközalapú_token megvásárlására vonatkozó döntéseit a kriptoeszköz-alapdokumentum egészének tartalmára kell alapoznia, nem csupán az összefoglalóra;

c)

az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel nem minősül pénzügyi eszközök megvásárlására vonatkozó ajánlatnak vagy felhívásnak, és hogy a pénzügyi eszközök megvásárlására vonatkozó ajánlat vagy felhívás csak tájékoztató vagy az alkalmazandó nemzeti jog szerinti egyéb ajánlattételi dokumentumok útján tehető;

d)

a kriptoeszköz-alapdokumentum nem minősül az (EU) 2017/1129 rendelet szerinti tájékoztatónak vagy az uniós jog vagy a nemzeti jog szerinti egyéb ajánlattételi dokumentumnak.

Az összefoglalóban fel kell tüntetni, hogy az eszközalapú_tokenek birtokosai bármikor visszaváltási joggal rendelkeznek, valamint részletezni kell a visszaváltás feltételeit.

(7)   A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell az értesítése időpontját és tartalomjegyzéket.

(8)   A kriptoeszköz-alapdokumentumot a székhely_szerinti_tagállam egy hivatalos nyelvén, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell összeállítani.

Ha az eszközalapú_tokent a kibocsátó székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban is kínálják, a kriptoeszköz-alapdokumentumot a fogadó_tagállam egy hivatalos nyelvén, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven is össze kell állítani.

(9)   A kriptoeszköz-alapdokumentumot géppel olvasható formátumban kell rendelkezésre bocsátani.

(10)   Az ESMA az EBH-val együttműködve végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a (9) bekezdés alkalmazásában egységes formanyomtatványok, formátumok és mintadokumentumok kialakítása céljából.

Az ESMA az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelő elfogadására.

(11)   Az ESMA az EBH-val együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdés első albekezdésének h) pontjában említett információk tartalmára, módszertanára és megjelenítésére vonatkozóan, az éghajlatra gyakorolt káros hatásokkal és a környezettel kapcsolatos egyéb káros hatásokkal kapcsolatos fenntarthatósági mutatók tekintetében.

Az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása során az ESMA figyelembe veszi a kriptoeszközökkel kapcsolatos ügyletek validálására használt különböző típusú konszenzusos mechanizmusokat, azok ösztönző struktúráit, valamint az energia, a megújuló energia és a természeti erőforrások felhasználását, a hulladékkeletkezést és az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az ESMA naprakésszé teszi a szabályozástechnikai standardokat a szabályozási és technológiai fejlemények fényében.

Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.

51. cikk

Az elektronikus pénz-tokenek kriptoeszköz-alapdokumentumának tartalma és formája

(1)   Az elektronikus pénz-token kriptoeszköz-alapdokumentumának tartalmaznia kell a következő, a III. mellékletben részletesebben meghatározott információk mindegyikét:

a)

az elektronikus pénz-token kibocsátójára vonatkozó információk;

b)

az elektronikus pénz-tokenre vonatkozó információk;

c)

az elektronikus pénz-tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy annak kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozó információk;

d)

az elektronikus pénz-tokenhez fűződő jogokra és kötelezettségekre vonatkozó információk;

e)

a mögöttes technológiára vonatkozó információk;

f)

a kockázatokra vonatkozó információk;

g)

az elektronikus pénz-token kibocsátásához használt konszenzusos mechanizmusnak az éghajlatra gyakorolt főbb káros hatásaira és a környezettel kapcsolatos egyéb káros hatásaira vonatkozó információk.

A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell továbbá a kibocsátótól eltérő azon személy személyazonosságát, aki vagy amely a 48. cikk (1) bekezdésének második albekezdése alapján nyilvános ajánlettétel keretében elektronikus pénz-tokent kínál vagy annak kereskedésbe történő bevezetését kéri, valamint annak okát, hogy miért az adott személy kínálja ezt az elektronikus pénz-tokent vagy kéri annak kereskedésbe történő bevezetését.

(2)   Az (1) bekezdésben felsorolt valamennyi információnak valósnak, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie. A kriptoeszköz-alapdokumentumból nem hiányozhat lényeges információ, formátumát tekintve pedig tömörnek és érthetőnek kell lennie.

(3)   A kriptoeszköz-alapdokumentum az első oldalon a következő egyértelmű és jól látható nyilatkozatot tartalmazza:

„Ezt a kriptoeszköz-alapdokumentumot európai uniós tagállam illetékes_hatósága nem hagyta jóvá. A kriptoeszköz kibocsátója kizárólagos felelősséggel tartozik e kriptoeszköz-alapdokumentum tartalmáért.”.

(4)   A kriptoeszköz-alapdokumentumnak egyértelmű figyelmeztetést kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy:

a)

az elektronikus pénz-token nem tartozik a 97/9/EK irányelv szerinti befektetőkártalanítási rendszerek hatálya alá;

b)

a 2014/49/EU irányelv szerinti betétbiztosítási rendszerek nem terjednek ki az elektronikus pénz-tokenre.

(5)   A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell az elektronikus pénz-token kibocsátója vezető_testületének nyilatkozatát. Ennek a nyilatkozatnak, amelyet a (3) bekezdésben említett nyilatkozat után kell beilleszteni, meg kell erősítenie, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum megfelel e címnek, és hogy a vezető_testület legjobb tudomása szerint a kriptoeszköz-alapdokumentumban foglalt információk hiánytalanok, valósak, egyértelműek és nem félrevezetőek, valamint hogy a kriptoeszköz-alapdokumentumból nem maradt ki olyan információ, amely befolyásolhatná az abból levonható következtetéseket.

(6)   A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell egy, az (5) bekezdésben említett nyilatkozat után beillesztett összefoglalót, amely röviden és nem szakmai nyelven tartalmazza az elektronikus pénz-tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy a kereskedésbe történő tervezett bevezetésére vonatkozó kulcsfontosságú információkat. Az összefoglalónak könnyen érthetőnek kell lennie, és azt világos és érthető formában kell megfogalmazni, valamint olvasható méretű karakterekkel kell megjeleníteni. A kriptoeszköz-alapdokumentum összefoglalója megfelelő információkat nyújt az érintett kriptoeszközök tulajdonságairól annak érdekében, hogy segítsen a kriptoeszközök jövőbeli lehetséges birtokosainak megalapozott döntést hozni.

Az összefoglalónak tartalmaznia kell egy arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy:

a)

azt a kriptoeszköz-alapdokumentum bevezető részeként kell értelmezni;

b)

a leendő birtokosnak az elektronikus pénz-token megvásárlására vonatkozó döntéseit a kriptoeszköz-alapdokumentum egészének tartalmára kell alapoznia, nem csupán az összefoglalóra;

c)

az elektronikus pénz-tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel nem minősül pénzügyi eszközök megvásárlására vonatkozó ajánlatnak vagy felhívásnak, és hogy a pénzügyi eszközök megvásárlására vonatkozó ajánlat vagy felhívás csak tájékoztató vagy az alkalmazandó nemzeti jog szerinti egyéb ajánlattételi dokumentumok útján tehető;

d)

a kriptoeszköz-alapdokumentum nem minősül az (EU) 2017/1129 rendelet szerinti tájékoztatónak vagy az uniós jog vagy a nemzeti jogszabályok szerinti egyéb ajánlattételi dokumentumnak.

Az összefoglalóban fel kell tüntetni, hogy az elektronikus pénz-token birtokosai bármikor és névértéken visszaváltási joggal rendelkeznek, valamint részletezni kell a visszaváltás feltételeit.

(7)   A kriptoeszköz-alapdokumentumnak tartalmaznia kell az értesítése időpontját és tartalomjegyzéket.

(8)   A kriptoeszköz-alapdokumentumot a székhely_szerinti_tagállam egy hivatalos nyelvén, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell összeállítani.

Ha az elektronikus pénz-tokent a székhely_szerinti_tagállamtól eltérő tagállamban is kínálják, a kriptoeszköz-alapdokumentumot a fogadó_tagállam egy hivatalos nyelvén, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven is össze kell állítani.

(9)   A kriptoeszköz-alapdokumentumot géppel olvasható formátumban kell rendelkezésre bocsátani.

(10)   Az ESMA az EBH-val együttműködve végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a (9) bekezdés alkalmazásában egységes formanyomtatványok, formátumok és mintadokumentumok kialakítása céljából.

Az ESMA az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

(11)   Az elektronikus pénz-token kibocsátói a kriptoeszköz-alapdokumentumot legalább 20 munkanappal a közzététel időpontja előtt megküldik illetékes_hatóságuknak.

Az illetékes_hatóságok nem írhatják elő a kriptoeszköz-alapdokumentumok azok közzététele előtti előzetes jóváhagyását.

(12)   Az elektronikus pénz-token értékelésére hatást gyakorolni képes minden jelentős új tényezőt, lényeges hibát vagy lényeges pontatlanságot ismertetni kell a kibocsátók által elkészített, az illetékes_hatóságnak megküldött és a kibocsátók honlapján közzétett módosított kriptoeszköz-alapdokumentumban.

(13)   Az elektronikus pénz-token kibocsátója az elektronikus pénz-tokenre vonatkozó unióbeli nyilvános_ajánlattétel vagy az ilyen elektronikus pénz-token kereskedésbe történő bevezetésének kérelmezése előtt honlapján kriptoeszköz-alapdokumentumot tesz közzé.

(14)   Az elektronikus pénz-token kibocsátója a 11. cikk szerint megküldött kriptoeszköz-alapdokumentummal együtt megküldi az illetékes_hatóságnak a 109. cikk (4) bekezdésében említett információkat is. Az illetékes_hatóság a kibocsátótól kapott információk kézhezvételétől számított öt munkanapon belül közli az ESMA-val a 109. cikk (4) bekezdésében meghatározott információkat.

Az illetékes_hatóság tájékoztatja az ESMA-t a módosított kriptoeszköz-alapdokumentumokról és arról, ha visszavonja egy elektronikus pénz-token kibocsátójának engedélyét.

Az ESMA ezeket az információkat a nyilvános_ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő bevezetés kezdőnapjáig, illetve módosított kriptoeszköz-alapdokumentum vagy engedély viszavonása esetében késedelem nélkül a 109. cikk (4) bekezdése szerint elérhetővé teszi a nyilvántartásban.

(15)   Az ESMA az EBH-val együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdés g) pontjában említett információk tartalmára, módszertanára és megjelenítésére vonatkozóan, az éghajlatra gyakorolt káros hatásokkal és a környezettel kapcsolatos egyéb káros hatásokkal kapcsolatos fenntarthatósági mutatók tekintetében.

Az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása során az ESMA figyelembe veszi a kriptoeszközökkel kapcsolatos ügyletek validálására használt különböző típusú konszenzusos mechanizmusokat, azok ösztönző struktúráit, valamint az energia, a megújuló energia és a természeti erőforrások felhasználását, a hulladékkeletkezést és az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az ESMA-nak a szabályozási és technológiai fejlemények fényében naprakésszé kell tennie a szabályozástechnikai standardokat.

Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.

66. cikk

Az ügyfelek legfőbb érdekét szem előtt tartó becsületes, tisztességes és szakszerű eljárásra vonatkozó kötelezettség

(1)   A kriptoeszköz-szolgáltatóknak az ügyfeleik és leendő ügyfeleik legfőbb érdekét szem előtt tartva, becsületesen, tisztességesen és szakszerűen kell eljárniuk.

(2)   A kriptoeszköz-szolgáltatók kötelesek tisztességes, egyértelmű és nem félrevezető tájékoztatást nyújtani az ügyfeleiknek, ideértve a marketingközleményeket is, amelyeknek ekként felismerhetőnek kell lenniük. A kriptoeszköz-szolgáltatók nem téveszthetik meg szándékosan vagy gondatlanságból az ügyfelet a kriptoeszközök valós vagy vélt előnyeivel kapcsolatban.

(3)   A kriptoeszköz-szolgáltatóknak figyelmeztetniük kell az ügyfeleket a kriptoeszközökkel végzett ügyletek kockázataira.

A kriptoeszköz-kereskedési platform működtetése, a kriptoeszközök pénzre vagy más kriptoeszközökre történő átváltása, a kriptoeszközökkel kapcsolatos tanácsadás vagy kriptoeszköz-portfóliókezelés nyújtása során a kriptoeszköz-szolgáltatóknak meg kell adniuk ügyfeleik számára az azon kriptoeszközökre vonatkozó kriptoeszköz-alapdokumentumokra mutató hiperlinkeket, amelyekkel kapcsolatban az említett szolgáltatásokat nyújtják.

(4)   A kriptoeszköz-szolgáltatóknak a honlapjukon jól látható helyen nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük az árképzési, költség- és díjpolitikájukat.

(5)   A kriptoeszköz-szolgáltatók a honlapjukon jól látható helyen nyilvánosan hozzáférhetővé tesznek minden egyes olyan kriptoeszköz kibocsátására használt konszenzusos mechanizmus éghajlatra gyakorolt főbb káros hatásaival és egyéb, környezettel kapcsolatos káros hatásaival kapcsolatos információkat, amellyel kapcsolatban szolgáltatásokat kínálnak. Ez az információ a kriptoeszköz-alapdokumentumokból is megszerezhető.

(6)   Az ESMA az EBH-val együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (5) bekezdésben említett információk tartalmára, módszertanára és megjelenítésére vonatkozóan, az éghajlatra gyakorolt káros hatásokkal és a környezettel kapcsolatos egyéb káros hatásokkal kapcsolatos fenntarthatósági mutatók tekintetében.

Az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása során az ESMA figyelembe veszi a kriptoeszközökkel kapcsolatos ügyletek validálására használt különböző típusú konszenzusos mechanizmusokat, azok ösztönző struktúráit, valamint az energia, a megújuló energia és a természeti erőforrások felhasználását, a hulladékkeletkezést és az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az ESMA-nak a szabályozási és technológiai fejlemények fényében naprakésszé kell tennie a szabályozástechnikai standardokat.

Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.

92. cikk

A piaci visszaélés megelőzése és felderítése

(1)   Minden olyan személynek, aki hivatásszerűen kriptoeszköz-ügyleteket szervez vagy hajt végre, hatékony szabályokkal, rendszerekkel és eljárásokkal kell rendelkeznie a piaci visszaélések megelőzésére és felderítésére. Az érintett személy a bejegyzése vagy központi irodája szerinti tagállam illetékes_hatósága, illetve fióktelep esetében a fióktelep helye szerinti tagállam illetékes_hatósága bejelentési szabályainak hatálya alá tartozik, és haladéktalanul jelentenie kell bármiféle megalapozott gyanút a megbízásokkal vagy ügyletekkel – beleértve azok visszavonását vagy módosítását is –, valamint a megosztott_főkönyvi_technológia működésének egyéb vonatkozásaival – például a konszenzusos mechanizmussal – kapcsolatban, amennyiben arra utaló körülmények állhatnak fenn, hogy piaci visszaélést követtek vagy követnek el, vagy valószínűleg piaci visszaélést fognak elkövetni.

A gyanús megbízásokról vagy ügyletekről bejelentést kapó illetékes_hatóságok ezeket az információkat haladéktalanul továbbítják az érintett kereskedési platformok illetékes_hatóságainak.

(2)   Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek részletesebben meghatározzák a következőket:

a)

a személyek (1) bekezdésnek való megfelelését szolgáló megfelelő mechanizmusok, rendszerek és eljárások;

b)

a személyek által az (1) bekezdésnek való megfelelés céljából használandó mintadokumentum;

c)

határokon átnyúló piaci visszaélések esetén az érintett illetékes_hatóságok közötti koordinációs eljárások a piaci visszaélések felderítése és szankcionálása érdekében.

Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2024. december 30-ig benyújtja a Bizottságnak.

(3)   Az e cikk szerinti felügyeleti gyakorlatok következetességének biztosítása érdekében az ESMAaz 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban 2025. június 30-ig iránymutatásokat bocsát ki az illetékes_hatóságok felügyeleti gyakorlatairól a piaci visszaélések megelőzése és felderítése érdekében, amennyiben azokra a (2) bekezdésben említett szabályozástechnikai standardok még nem terjednek ki.

VII. CÍM

ILLETÉKES HATÓSÁGOK, AZ EBH ÉS AZ ESMA

1. FEJEZET

Az illetékes_hatóságok hatásköre és együttműködés az illetékes_hatóságok, az EBH és az ESMA között

140. cikk

Jelentések e rendelet alkalmazásáról

(1)   A Bizottság 2027. június 30-ig az EBH-val és az ESMA-val folytatott konzultációt követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról, adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében. 2025. június 30-ig időközi jelentést kell benyújtani, adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében.

(2)   Az (1) bekezdésben említett jelentések az alábbiakat tartalmazzák:

a)

a kriptoeszköz-kibocsátások száma az Unióban, az illetékes_hatóságokhoz benyújtott vagy nekik megküldött kriptoeszköz-alapdokumentumok száma, a kibocsátott kriptoeszközök típusa és piaci tőkeértéke, és a kereskedésbe bevezetett kriptoeszközök száma;

b)

a kriptoeszközök besorolásával kapcsolatos tapasztalatok leírása, beleértve az illetékes_hatóságok megközelítéseinek esetleges eltéréseit;

c)

annak értékelése, hogy szükség van-e az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközökre vonatkozó kriptoeszköz-alapdokumentumok jóváhagyási eljárásának bevezetésére;

d)

az Unióban kibocsátott kriptoeszközöket használó vagy azokba befektető uniós lakosok számára vonatkozó becslés;

e)

amennyiben lehetséges, az Unión kívül kibocsátott kriptoeszközöket használó vagy azokba befektető uniós lakosok becsült száma, valamint az ezzel kapcsolatos adatok rendelkezésre állásának magyarázata;

f)

az Unióban bejelentett, kriptoeszközökkel kapcsolatos csalásoknak, megtévesztéseknek, feltöréseknek, kriptoeszközök zsarolóvírus-támadásokhoz kapcsolódó kifizetésekhez való felhasználásainak, kibertámadásoknak, lopásoknak, illetve veszteségeknek a száma és értéke, a csalárd magatartás típusai, a kriptoeszköz-szolgáltatókhoz és eszközalapú_tokenek kibocsátóihoz beérkezett panaszok száma, az illetékes_hatóságokhoz beérkezett panaszok száma és a kapott panaszok tárgya;

g)

az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak száma és a tartalékeszközök kategóriáinak elemzése, a tartalékeszközök nagysága és az eszközalapú_tokenekben teljesített kifizetések volumene;

h)

a jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátóinak száma és a tartalékeszközök kategóriáinak elemzése, a tartalékeszközök nagysága és a jelentős eszközalapú_tokenekben teljesített kifizetések volumene;

i)

az elektronikus pénz-tokenek kibocsátóinak száma, valamint azon hivatalos_ pénznemek elemzése, amelyekhez az elektronikus pénz-tokenek kötve vannak, az 54. cikkel összhangban elhelyezett és befektett pénz összetétele és nagysága és az elektronikus pénz-tokenekben teljesített kifizetések volumene;

j)

a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátóinak száma, és azon hivatalos_ pénznemek elemzése, amelyekhez a jelentős elektronikus pénz-tokenek kötve vannak, valamint a jelentős elektronikus pénz-tokeneket kibocsátó elektronikus pénz- kibocsátó intézmények esetében a tartalékeszközök kategóriáinak elemzése, az eszköztartalék nagysága, továbbá a jelentős elektronikus pénz-tokenekben teljesített kifizetések volumene;

k)

a jelentős kriptoeszköz-szolgáltatók száma;

l)

a kriptoeszközök uniós piacainak működésére, többek között a piaci fejleményekre és tendenciákra vonatkozó értékelés, figyelembe véve a felügyeleti hatóságok tapasztalatait, az engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltatók számát és átlagos piaci részesedésüket;

m)

a kriptoeszközök birtokosai és a kriptoeszköz-szolgáltatók ügyfelei, különösen a lakossági_birtokosok védelmi szintjének értékelése;

n)

a kriptoeszközökkel kapcsolatos csalárd marketingkommunikáció és a közösségimédia-hálózatokon keresztül történő megtévesztések vizsgálata;

o)

a kriptoeszköz- kibocsátókra és a kriptoeszköz-szolgáltatókra alkalmazandó követelményeknek, valamint ezeknek a működési rezilienciára, a piac integritására, a pénzügyi stabilitásra, valamint azoknak az ügyfelek és a kriptoeszköz-birtokosok védelmére gyakorolt hatásának értékelése;

p)

a 81. cikk alkalmazásának és a 78., a 79. és a 80. cikkben szereplő megfelelőségi vizsgálatok bevezetési lehetőségének értékelése a kriptoeszköz-szolgáltatók ügyfeleinek, különösen a lakossági_birtokosoknak a jobb védelme érdekében;

q)

annak vizsgálata, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatások e rendelet hatálya alá tartozó köre megfelelő-e, és szükség van-e az ebben a rendeletben szereplő fogalommeghatározások technikai elemeinek kiigazítására, valamint hogy szükség van-e további innovatív kriptoeszköz-formák e rendelet hatálya alá vonására;

r)

annak vizsgálata, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatókra vonatkozó prudenciális követelmények megfelelőek-e, és hogy azokat össze kell-e hangolni a befektetési_vállalkozásokra az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet (46) és az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv (47) alapján alkalmazandó, indulótőkére és szavatolótőkére vonatkozó követelményekkel;

s)

az 43. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott, jelentős eszközalapú_tokenek és jelentős elektronikus pénz-tokenek besorolására szolgáló küszöbértékek megfelelőségének vizsgálata, valamint annak értékelése, hogy a küszöbértékeket rendszeresen értékelni kell-e;

t)

a decentralizált pénzügy fejlődésének értékelése a kriptoeszközök piacain, valamint a decentralizált kriptoeszköz-rendszerek megfelelő szabályozási kezelésének értékelése;

u)

annak értékelése, hogy megfelelőek-e azok a küszöbértékek, amelyek alapján a kriptoeszköz-szolgáltatókat a 85. cikk értelmében jelentősnek kell tekinteni, valamint annak értékelése, hogy a küszöbértékeket rendszeresen értékelni kell-e;

v)

annak értékelése, hogy létre kell-e hozni a harmadik országbeli kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújtó szervezetekre, eszközalapú_tokenek kibocsátóira vagy elektronikus pénz-tokenek kibocsátóira vonatkozó egyenértékűségi rendszert e rendelet keretében;

w)

annak értékelése, hogy a 4. és a 16. cikk szerinti mentességek megfelelőek-e;

x)

annak értékelése, hogy e rendelet milyen hatást gyakorol a kriptoeszközök belső piacának megfelelő működésére, ideértve a kis- és középvállalkozások forráshoz jutására és az új fizetési módok, ezen belül fizetési eszközök kifejlesztésére gyakorolt hatásokat is;

y)

a kriptoeszközök piacán jellemző üzleti modellek és technológiák alakulásának leírása, különös tekintettel az új technológiák környezeti és éghajlati hatásaira, valamint a szakpolitikai lehetőségek és szükség esetén a kriptoeszközök piacain alkalmazott technológiák éghajlatra gyakorolt és a környezettel kapcsolatos egyéb káros hatásainak enyhítése érdekében indokolt további intézkedések és különösen a kriptoeszköz-ügyletek validálására alkalmazott konszenzusos mechanizmusok értékelése;

z)

annak értékelése, hogy szükség van-e az ügyfelek és a kriptoeszköz-birtokosok védelme, a piaci integritás és a pénzügyi stabilitás biztosítását célzó, e rendeletben meghatározott intézkedések módosítására;

aa)

a közigazgatási szankciók és más közigazgatási intézkedések alkalmazása;

ab)

az illetékes_hatóságok, az EBH, az ESMA, a központi bankok és más érintett hatóságok közötti együttműködés értékelése, többek között a felelősségi körük vagy feladataik közötti kölcsönhatás tekintetében, valamint az abból fakadó előnyök és hátrányok értékelése, hogy a tagállamok illetékes_hatóságai, valamint az EBH felelősek az e rendeletben előírt felügyelet ellátásáért;

ac)

az illetékes_hatóságok és az ESMA közötti együttműködés értékelése a jelentős kriptoeszköz-szolgáltatók felügyelete tekintetében, valamint az abból fakadó előnyök és hátrányok értékelése, hogy a tagállamok illetékes_hatóságai, valamint az ESMA felelősek a jelentős kriptoeszköz-szolgáltatók e rendeletben előírt felügyeletének ellátásáért;

ad)

az eszközalapú_tokenektől és az elektronikus pénz-tokenektől eltérő kriptoeszközök kibocsátóinak a rendeletnek való megfeleléssel kapcsolatos költségei a kriptoeszköz-kibocsátásokból származó összeg százalékos arányában;

ae)

az eszközalapú_tokenek kibocsátóinak és az elektronikus pénz-tokenek kibocsátóinak az e rendeletnek való megfeleléssel kapcsolatos költségei működési költségeik százalékos arányában;

af)

a kriptoeszköz-szolgáltatók e rendeletnek való megfelelésével kapcsolatos költségei működési költségeik százalékos arányában;

ag)

az illetékes_hatóságok és az EBH által az e rendelet megsértéséért kiszabott közigazgatási bírságok és büntetőjogi szankciók száma és összege.

(3)   Adott esetben az e cikk (1) bekezdésében említett jelentések nyomon követik a 141. és a 142. cikkben említett jelentésekben tárgyalt témákat is.

149. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   Ezt a rendeletet 2024. december 30-tól kell alkalmazni.

(3)   A (2) bekezdéstől eltérve a III. és a IV. címet 2024. június 30-tól kell alkalmazni.

(4)   Az e cikk (2) és (3) bekezdésétől eltérve, a 2. cikk (5) bekezdését, a 3. cikk (2) bekezdését, a 6. cikk (11) és (12) bekezdését, a 14. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, a 17. cikk (8) bekezdését, a 18. cikk (6) és (7) bekezdését, a 19. cikk (10) és (11) bekezdését, a 21. cikk (3) bekezdését, a 22. cikk (6) és (7) bekezdését, a 31. cikk (5) bekezdését a 32. cikk (5) bekezdését, a 34. cikk (13) bekezdését, a 35. cikk (6) bekezdését, a 36. cikk (4) bekezdését, a 38. cikk (5) bekezdését, a 42. cikk (4) bekezdését, a 43. cikk (11) bekezdését, a 45. cikk (7) és (8) bekezdését, a 46. cikk (6) bekezdését, a 47. cikk (5) bekezdését, az 51. cikk (10) és (15) bekezdését, a 60. cikk (13) és (14) bekezdését, a 61. cikk (3) bekezdését, a 62. cikk (5) és (6) bekezdését, a 63. cikk (11) bekezdését, a 66. cikk (6) bekezdését, a 68. cikk (10) bekezdését, a 71. cikk (5) bekezdését, a 72. cikk (5) bekezdését, a 76. cikk (16) bekezdését, a 81. cikk (15) bekezdését, a 82. cikk (2) bekezdését, a 84. cikk (4) bekezdését, a 88. cikk (4) bekezdését, a 92. cikk (2) és (3) bekezdését, a 95. cikk (10) és (11) bekezdését, a 96. cikk (3) bekezdését, a 97. cikk (1) bekezdéseét a 103. cikk (8) bekezdését, a 104. cikk (8) bekezdését, a 105. cikkk (7) bekezdését, a 107. cikk (3) és (4) bekezdését, a 109. cikk (8) bekezdését, a 119. cikk (8) bekezdését, a 134. cikk (10) bekezdését, a 137. cikk (3) bekezdését és a 139. cikket 2023. június 29-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. május 31-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

P. KULLGREN

(1)  HL C 152., 2021.4.29., 1. o.

(2)  HL C 155., 2021.4.30., 31. o.

(3)  Az Európai Parlament 2023. április 20-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2023. május 16-i határozata.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve (2014. április 16.) a betétbiztosítási rendszerekről (HL L 173., 2014.6.12., 149. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2402 rendelete (2017. december 12.) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 347., 2017.12.28., 35. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikus pénz- kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 267., 2009.10.10., 7. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).

(12)  A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról) (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.).

(15)  A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/65/EK irányelve (2002. szeptember 23.) a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról (HL L 271. 2002.10.9., 16. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési_vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 806/2014/EU rendelete (2014. július 15.) a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési_vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 225., 2014.7.30., 1. o.).

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).

(22)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).

(24)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes_adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(25)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes_adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(26)  HL C 337., 2021.8.23., 4. o.

(27)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

(28)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelve (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 354., 2016.12.23., 37. o.).

(29)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1238 rendelete (2019. június 20.) a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) (HL L 198., 2019.7.25., 1. o.).

(30)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról (HL L 166., 2004.4.30., 1. o.).

(31)  Az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról (HL L 284., 2009.10.30., 1. o.).

(32)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).

(33)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési_vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(34)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

(35)  Az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve (1997. március 3.) a befektetőkártalanítási rendszerekről (HL L 84., 1997.3.26., 22. o.).

(36)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános_ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.).

(37)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2554 rendelete (2022. december 14.) a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról és az 1060/2009/EK rendelet, a 648/2012/EU rendelet, a 600/2014/EU rendelet, a 909/2014/EU rendelet, valamint az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról (HL L 333., 2022.12.27., 1. o.).

(38)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1131 rendelete (2017. június 14.) a pénzpiaci alapokról (HL L 169., 2017.6.30., 8. o.).

(39)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/47/EK irányelve (2002. június 6.) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról (HL L 168., 2002.6.27., 43. o.).

(40)  A Bizottság 2006/73/EK irányelve (2006. augusztus 10.) a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési_vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 241., 2006.9.2., 26. o.).

(41)  A Bizottság (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 11., 2015.1.17., 1. o.).

(42)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(43)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete (2022. szeptember 14.) a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabály) (HL L 265., 2022.10.12., 1. o.).

(44)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/23 rendelete (2020. december 16.) a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, továbbá az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 806/2014/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet, valamint a 2002/47/EK, a 2004/25/EK, a 2007/36/EK, a 2014/59/EU és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról (HL L 22., 2021.1.22., 1. o.).

(45)  Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).

(46)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2033 rendelete (2019. november 27.) a befektetési_vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 1. o.).

(47)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2034 irányelve (2019. november 27.) a befektetési_vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 64. o.).

I. MELLÉKLET

AZ ESZKÖZALAPÚ TOKENEKTŐL VAGY ELEKTRONIKUSPÉNZ-TOKENEKTŐL ELTÉRŐ KRIPTOESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ KRIPTOESZKÖZ-ALAPDOKUMENTUM KÖZZÉTÉTELI ELEMEI

A. rész: Információk az ajánlattevőről vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személyről

1.

Név;

2.

Jogi forma;

3.

Bejegyzett cím, illetve központi iroda, amennyiben a kettő nem egyezik;

4.

Bejegyzés dátuma;

5.

Jogalany-azonosító vagy az alkalmazandó nemzeti jog által előírt más azonosító;

6.

Az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy kapcsolattartási telefonszáma és e-mail címe, valamint az a napokban meghatározott időszak, amelyen belül az ajánlattevővel vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személlyel e telefonszámon vagy e-mail-címen keresztül kapcsolatba lépő befektető választ kap;

7.

Adott esetben az anyavállalat neve;

8.

Az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy vezető_testülete tagjainak azonosítása, üzleti címe és beosztása;

9.

Az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy és adott esetben anyavállalata üzleti vagy szakmai tevékenysége;

10.

Az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy pénzügyi helyzete az elmúlt 3 év vagy – ha az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy 3 évnél rövidebb ideje létezik – a bejegyzés óta eltelt idő vonatkozásában.

A pénzügyi helyzetet az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy üzletmenete alakulásának és teljesítményének, valamint helyzetének megbízható áttekintése alapján kell értékelni minden olyan évre és évközi időszakra vonatkozóan, amelyre múltbeli pénzügyi információk megadása kötelező, beleértve a lényeges változások okaira vonatkozó információkat is.

Az áttekintésnek az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy üzletmenetének alakulásáról és teljesítményéről, valamint helyzetéről kiegyensúlyozott és átfogó, az üzleti tevékenység nagyságrendjével és összetettségével összhangban álló elemzést kell nyújtania.

B. rész: Információk a kibocsátóról, ha az eltér az ajánlattevőtől vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személytől

1.

Név;

2.

Jogi forma;

3.

Bejegyzett cím, illetve központi iroda, amennyiben a kettő nem egyezik;

4.

Bejegyzés dátuma;

5.

Jogalany-azonosító vagy az alkalmazandó nemzeti jog által előírt más azonosító;

6.

Adott esetben az anyavállalat neve;

7.

A kibocsátó vezető_testülete tagjainak azonosítása, üzleti címe és beosztása;

8.

A kibocsátó és adott esetben anyavállalata üzleti vagy szakmai tevékenysége.

C. rész: Információk a kereskedési platform üzemeltetőjéről azokban az esetekben, amikor az készíti el a kriptoeszköz-alapdokumentumot

1.

Név;

2.

Jogi forma;

3.

Bejegyzett cím, illetve központi iroda, amennyiben a kettő nem egyezik;

4.

Bejegyzés dátuma;

5.

Jogalany-azonosító vagy az alkalmazandó nemzeti jog által előírt más azonosító;

6.

Adott esetben az anyavállalat neve;

7.

Annak oka, hogy miért az üzemeltető készítette el a kriptoeszköz-alapdokumentumot;

8.

Az üzemeltető vezető_testülete tagjainak azonosítása, üzleti címe és beosztása;

9.

Az üzemeltető és adott esetben anyavállalata üzleti vagy szakmai tevékenysége.

D. rész: Információk a kriptoeszköz-projektről

1.

A kriptoeszköz-projekt és a kriptoeszköz megnevezése, amennyiben eltér az ajánlattevő vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személy megnevezésétől és rövidítése vagy ticker kódja;

2.

A kriptoeszköz-projekt rövid ismertetése;

3.

A kriptoeszköz-projekt végrehajtásában részt vevő összes természetes vagy jogi személy – például tanácsadók, fejlesztőcsoportok és kriptoeszköz-szolgáltatók – adatai (beleértve az üzleti címeket vagy a vállalatok székhelyét);

4.

Felhasználói tokenekkel kapcsolatos kriptoeszköz-projekt esetén a kifejlesztett vagy kifejlesztendő áruk vagy szolgáltatások fő jellemzői;

5.

Információk a kriptoeszköz-projektről, ideértve különösen a projekt múltbeli és jövőbeli mérföldköveit, valamint adott esetben a projekthez már hozzárendelt forrásokat;

6.

Adott esetben az összegyűjtött pénz vagy egyéb kriptoeszközök tervezett felhasználása.

E. rész: A kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy azok kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozó információk

1.

Annak feltüntetése, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy azok kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozik-e;

2.

A nyilvános_ajánlattétel, illetve a kereskedésbe történő bevezetés kérelmezésének okai;

3.

Adott esetben az az összeg, amelyet a nyilvános_ajánlattétel pénzben vagy bármely más kriptoeszközben kíván beszedni, beleértve adott esetben a kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételhez meghatározott minimális és maximális jegyzési célokat, valamint azt, hogy a túljegyzéseket elfogadják-e és hogyan osztják fel;

4.

A nyilvános_ajánlattétel keretében kínált kriptoeszköz kibocsátási ára ( hivatalos_ pénznemben vagy más kriptoeszközben), a vonatkozó jegyzési díj vagy az a módszer, amelynek alapján az ajánlati ár meghatározásra kerül;

5.

Adott esetben a nyilvános_ajánlattétel keretében kínált vagy kereskedésbe bevezetendő kriptoeszközök teljes száma;

6.

A kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel vagy az ilyen kriptoeszközök kereskedésbe történő bevezetése által megcélzott leendő birtokosokra vonatkozó információk, beleértve az ilyen kriptoeszközök birtokosainak típusára vonatkozó korlátozásokat is;

7.

Külön tájékoztatás arról, hogy a kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételben részt vevő vásárlók visszatérítésben fognak-e részesülni, ha a nyilvános_ajánlattétel végén a minimális jegyzési cél nem teljesül, vagy ha gyakorolják a 13. cikkben előirányzott elállási jogot, vagy ha az ajánlattételt törlik, továbbá a visszatérítési mechanizmus részletes ismertetése, beleértve a visszatérítések várható ütemezését is;

8.

A kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel különböző szakaszaira vonatkozó információk, ideértve a kriptoeszközöket előrendelés (pre-public sales) keretében megvásárló vevőknek kínált kedvezményes vételárat is; amennyiben egyes vevők kedvezményes vételárat fizetnek, annak magyarázata, hogy a vételár miért térhet el, valamint a többi befektetőre gyakorolt hatás ismertetése;

9.

A határidőhöz kötött ajánlattételek esetében a nyilvános_ajánlattétel jegyzési időszaka;

10.

A pénz vagy egyéb kriptoeszközök védelmére vonatkozó, a 10. cikkben említett intézkedések a határidőhöz kötött nyilvános_ajánlattétel vagy az elállási időszak alatt;

11.

Az ajánlattétel keretében kínált kriptoeszközök megvásárlásához kapcsolódó fizetési módok és az érték vevők részére történő visszautalásának módjai, amennyiben visszatérítésre jogosultak;

12.

Nyilvános ajánlattétel esetén tájékoztatás a 13. cikkben említett elállási jogról;

13.

A megvásárolt kriptoeszközök birtokosok számára való átadásának módjára és ütemezésére vonatkozó információk;

14.

Információk azokról a műszaki követelményekről, amelyeket a vevőnek a kriptoeszközök birtoklásához teljesítenie kell;

15.

Adott esetben a kriptoeszközök elhelyezéséért felelős kriptoeszköz-szolgáltató neve és az ilyen elhelyezés típusa (határozott kötelezettségvállalással vagy anélkül);

16.

Adott esetben annak a kriptoeszköz-kereskedési platformnak a neve, ahova a kereskedésbe történő bevezetést kérelmezik, valamint tájékoztatás arról, hogy a befektetők hogyan férhetnek hozzá az ilyen kereskedési platformokhoz, és ez milyen költségekkel jár;

17.

A kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel költségei;

18.

A nyilvános_ajánlattételben vagy a kereskedésbe történő bevezetésben részt vevő személyeknek az ajánlattételhez vagy a kereskedésbe történő bevezetéshez kapcsolódó esetleges összeférhetetlensége;

19.

A kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre alkalmazandó jog és az illetékes bíróság.

F. rész: Információk a kriptoeszközökről

1.

A nyilvános_ajánlattételre kerülő vagy kereskedésbe bevezetni kívánt kriptoeszköz típusa;

2.

Az ajánlattétel keretében kínált vagy kereskedésbe bevezetendő kriptoeszközök jellemzőinek – többek között a kriptoeszköz-alapdokumentumnak a 109. cikkben említett nyilvántartásban való besorolásához szükséges adatok, az említett cikk (8) bekezdésében meghatározottakkal összhangban – és funkcióinak leírása, ideértve a funkciók tervezett alkalmazási időpontjára vonatkozó információkat is.

G. rész: Információk a kriptoeszközökhöz kapcsolódó jogokról és kötelezettségekről

1.

A vevő jogainak és esetleges kötelezettségeinek, valamint az említett jogok gyakorlására vonatkozó eljárásoknak és feltételeknek az ismertetése;

2.

Azon feltételek leírása, amelyek mellett a jogok és kötelezettségek módosíthatók;

3.

Adott esetben a kibocsátó által tervezett, kriptoeszközökre vonatkozó jövőbeli nyilvános_ajánlattételekre vonatkozó információk, valamint a kibocsátó által megtartott kriptoeszközök száma;

4.

Felhasználói tokenekkel kapcsolatos, kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel vagy kereskedésbe történő bevezetés esetén az azon termékek vagy szolgáltatások minőségére és mennyiségére vonatkozó információ, amelyekhez a felhasználói_tokenek hozzáférést biztosítanak;

5.

Felhasználói tokenekkel kapcsolatos, kriptoeszközökre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel vagy kereskedésbe történő bevezetés esetén a felhasználói_tokenek kapcsolódó árukra vagy szolgáltatásokra való beváltásának módjára vonatkozó információk;

6.

Kereskedésbe történő bevezetés kérelmezésének hiányában, a kriptoeszközök nyilvános_ajánlattételt követő megvásárlásának vagy értékesítésének módjára és helyére vonatkozó információ;

7.

A nyilvános_ajánlattétel keretében kínált vagy kereskedésbe bevezetett kriptoeszközök átruházhatóságára vonatkozó korlátozások;

8.

Ha a kriptoeszközök esetében a kínálatuknak a kereslet változására reagáló növekedésére vagy csökkenésére vonatkozóan protokollokat alkalmaznak, az ilyen protokollok működésének ismertetése;

9.

Adott esetben a kriptoeszközök értékét védő védelmi rendszerek, illetve kártalanítási rendszerek ismertetése;

10.

A kriptoeszközökre vonatkozóan alkalmazandó jog és az illetékes bíróság.

H. rész: A mögöttes technológiára vonatkozó információk

1.

Az alkalmazott technológiára – beleértve a megosztott_főkönyvi technológiát –, valamint az alkalmazott protokollokra és a műszaki szabványokra vonatkozó információk;

2.

Adott esetben a konszenzusos mechanizmus;

3.

Az ügyletek fedezését szolgáló ösztönző mechanizmusok és az alkalmazandó díjak;

4.

Ha a kriptoeszköz kibocsátása, átruházása és tárolása a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a nevükben eljáró harmadik fél által működtetett megosztott_főkönyv használatával történik, az ilyen megosztott_főkönyvi_technológia működésének részletes ismertetése;

5.

Az alkalmazott technológia ellenőrzési eredményére vonatkozó információk, amennyiben ilyen ellenőrzésre sor került.

I. rész: A kockázatokra vonatkozó információk

1.

A kriptoeszközök nyilvános_ajánlattételéhez vagy kereskedésbe történő bevezetéséhez kapcsolódó kockázatok leírása;

2.

A kibocsátóval kapcsolatos kockázatok leírása, amennyiben az eltér az ajánlattevőtől vagy a kereskedésbe történő bevezetést kérelmező személytől;

3.

A kriptoeszközökkel kapcsolatos kockázatok ismertetése;

4.

A projektvégrehajtással kapcsolatos kockázatok ismertetése;

5.

Az alkalmazott technológiával kapcsolatos kockázatok és az esetleges kockázatmérséklő intézkedések leírása.

II. MELLÉKLET

AZ ESZKÖZALAPÚ TOKEN KRIPTOESZKÖZ-ALAPDOKUMENTUMÁNAK KÖZZÉTÉTELI ELEMEI

A. rész: Az eszközalapú_token kibocsátójára vonatkozó információk

1.

Név;

2.

Jogi forma;

3.

Bejegyzett cím, illetve központi iroda, amennyiben a kettő nem egyezik;

4.

Bejegyzés dátuma;

5.

Jogalany-azonosító vagy az alkalmazandó nemzeti jog által előírt más azonosító;

6.

Adott esetben az anyavállalat megnevezése;

7.

A kibocsátó vezető_testülete tagjainak azonosítása, üzleti címe és beosztása;

8.

A kibocsátó és adott esetben anyavállalata üzleti vagy szakmai tevékenysége;

9.

A kibocsátó pénzügyi helyzete az elmúlt három év vagy – ha a kibocsátó három évnél rövidebb ideje létezik – a bejegyzés óta eltelt idő vonatkozásában.

A pénzügyi helyzetet a kibocsátó üzletmenete alakulásának és teljesítményének, valamint helyzetének megbízható áttekintése alapján kell értékelni minden olyan évre és évközi időszakra vonatkozóan, amelyre múltbeli pénzügyi információk megadása kötelező, beleértve a lényeges változások okaira vonatkozó információkat is.

Az áttekintésnek a kibocsátó üzletmenetének alakulásáról és teljesítményéről, valamint a kibocsátó helyzetéről kiegyensúlyozott és átfogó, az üzleti tevékenység nagyságrendjével és összetettségével összhangban álló elemzést kell nyújtania.

10.

A kibocsátó irányítási rendszerének részletes leírása;

11.

Az eszközalapú_tokenek kibocsátójaként kapott engedély részletei és az engedélyező illetékes_hatóság neve, kivéve az eszközalapú_token azon kibocsátóinak esetében, amelyeket a 17. cikk mentesít az engedélyezés alól.

Hitelintézetek esetében a székhely_szerinti_tagállam illetékes_hatóságának neve.

12.

Amennyiben az eszközalapú_token kibocsátója más kriptoeszközöket is kibocsát, vagy más kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenységeket is folytat, ezt egyértelműen jelezni kell; a kibocsátónak azt is jeleznie kell, hogy van-e kapcsolat a kibocsátó és a kriptoeszköz kibocsátásához használt megosztott_főkönyvi technológiát működtető szervezet között, beleértve azt is, ha a protokollokat a projekt résztvevőivel szoros_kapcsolatban álló személy irányítja vagy ellenőrzi.

B. rész: Az eszközalapú_tokenre vonatkozó információk

1.

Az eszközalapú_token neve és rövidítése vagy ticker kódja;

2.

Az eszközalapú_token jellemzőinek leírása, ideértve a kriptoeszköz-alapdokumentumnak a 109. cikkben említett nyilvántartásban való besorolásához szükséges adatokat, az említett cikk (8) bekezdésében meghatározottakkal összhangban;

3.

Az eszközalapú_token működőképessé tételében részt vevő összes természetes vagy jogi személy – például tanácsadók, fejlesztőcsoportok és kriptoeszköz-szolgáltatók – adatai (beleértve az üzleti címeket vagy a vállalatok székhelyét);

4.

A 34. cikk (5) bekezdés első albekezdésének h) pontjában említett harmadik személy jogalanyok szerepének, felelősségének és elszámoltathatóságának leírása;

5.

Az eszközalapú_tokenekre vonatkozó tervekkel kapcsolatos információk, beleértve a múltbeli és jövőbeli mérföldkövek, valamint adott esetben a már allokált források ismertetését is.

C. rész: Az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozó információk

1.

Annak feltüntetése, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy annak kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozik-e;

2.

Adott esetben az az összeg, amelyet az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel pénzben vagy bármely más kriptoeszközben kíván beszedni, beleértve adott esetben az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételhez meghatározott minimális és maximális jegyzési célokat, valamint azt, hogy a túljegyzéseket elfogadják-e és hogyan osztják fel;

3.

Adott esetben a nyilvános_ajánlattétel keretében kínált vagy kereskedésbe bevezetendő eszközalapú_token egységeinek teljes száma;

4.

Az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel vagy az eszközalapú_token kereskedésbe történő bevezetése által megcélzott leendő birtokosokra vonatkozó információk, beleértve az ilyen eszközalapú_token birtokosainak típusaira vonatkozó korlátozásokat is;

5.

Külön tájékoztatás arról, hogy az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételben részt vevő vásárlók visszatérítésben fognak-e részesülni, ha a nyilvános_ajánlattétel végén a minimális jegyzési cél nem teljesül, beleértve a visszatérítések várható ütemezését is; a maximális jegyzési cél túllépésének következményeit egyértelművé kell tenni;

6.

Az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel különböző szakaszaira vonatkozó információk, beleértve az eszközalapú_tokent előrendelés (pre-public sales) keretében megvásárló vevőknek kínált kedvezményes vételárat is, valamint amennyiben egyes vevők kedvezményes vételárat fizetnek, annak magyarázata, hogy a vételár miért térhet el, valamint a többi befektetőre gyakorolt hatás ismertetése;

7.

A határidőhöz kötött ajánlattételek esetében a nyilvános_ajánlattétel jegyzési időszaka;

8.

A kínált eszközalapú_token megvásárlásához, illetve visszaváltásához kapcsolódó fizetési módok;

9.

A megvásárolt eszközalapú_token birtokosok számára való átadásának módjára és ütemezésére vonatkozó információk;

10.

Információk azokról a műszaki követelményekről, amelyeket a vevőnek az eszközalapú_tokenek birtoklásához teljesítenie kell;

11.

Adott esetben az eszközalapú_tokenek elhelyezéséért felelős kriptoeszköz-szolgáltató neve és az ilyen elhelyezés típusa (határozott kötelezettségvállalással vagy anélkül);

12.

Adott esetben annak a kriptoeszköz-kereskedési platformnak a neve, ahova a kereskedésbe történő bevezetést kérelmezik, valamint tájékoztatás arról, hogy a befektetők hogyan férhetnek hozzá az ilyen kereskedési platformokhoz, és ez milyen költségekkel jár;

13.

Az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel költségei;

14.

A nyilvános_ajánlattételben vagy a kereskedésbe történő bevezetésben részt vevő személyeknek az ajánlattételhez vagy a kereskedésbe történő bevezetéshez kapcsolódó esetleges összeférhetetlensége;

15.

Az eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre alkalmazandó jog és az illetékes bíróság.

D. rész: Az eszközalapú_tokenhez fűződő jogokra és kötelezettségekre vonatkozó információk

1.

Az ajánlattétel keretében kínált vagy kereskedésbe bevezetendő eszközalapú_token jellemzőinek és funkcióinak leírása, ideértve a funkciók tervezett alkalmazási időpontjára vonatkozó információkat is;

2.

A vevő jogainak és esetleges kötelezettségeinek, valamint az e jogok gyakorlására vonatkozó eljárásoknak és feltételeknek az ismertetése;

3.

Azon feltételek leírása, amelyek mellett a jogok és kötelezettségek módosíthatók;

4.

Adott esetben a kibocsátó által tervezett, eszközalapú_tokenre vonatkozó jövőbeli nyilvános_ajánlattételekkel kapcsolatos információk, valamint a kibocsátó által megtartott eszközalapú_tokenek egységei;

5.

Kereskedésbe történő bevezetés kérelmezésének hiányában, az eszközalapú_token nyilvános_ajánlattételt követő megvásárlásának vagy értékesítésének módjára és helyére vonatkozó információ;

6.

A nyilvános_ajánlattétel keretében kínált vagy kereskedésbe bevezetett eszközalapú_token átruházhatóságára vonatkozó korlátozások;

7.

Ha az eszközalapú_token esetében a kereslet változásaira reagáló kínálatának növekedésére vagy csökkenésére vonatkozóan protokollokat alkalmaznak, az ilyen protokollok működésének ismertetése;

8.

Adott esetben az eszközalapú_tokenek értékét védő védelmi rendszerek, illetve kártalanítási rendszerek ismertetése;

9.

A jogok jellegére és érvényesíthetőségére vonatkozó információk, beleértve az állandó visszaváltási jogokat és a birtokosokat, valamint a 39. cikk (2) bekezdésében említett bármely jogi vagy természetes személyt a kibocsátóval szemben esetlegesen megillető követeléseket, ideértve az arra vonatkozó információkat is, hogy fizetésképtelenségi eljárás esetén hogyan kezelik ezeket a jogokat, valamint tájékoztatás arról, hogy különböző jogok illetik-e meg a különböző birtokosokat, továbbá az ilyen eltérő bánásmód megkülönböztetésmentes okairól;

10.

Annak a követelésnek a részletes leírása, amelyet az eszközalapú_token képvisel a birtokosok számára, beleértve a következőket:

a)

az egyes alapul szolgáló eszközök leírása és az egyes eszközök meghatározott arányai;

b)

az alapul szolgáló eszközök értéke, valamint a követelés és az eszköztartalék összege közötti kapcsolat; továbbá

c)

annak ismertetése, hogy miként került sor a követelés összetevőinek megbízható és átlátható értékelésére, adott esetben megnevezve a független feleket;

11.

Adott esetben a kibocsátó által az eszközalapú_token likviditásának biztosítása érdekében bevezetett intézkedésekre vonatkozó információk, beleértve a likviditás biztosításáért felelős szervezetek nevét;

12.

A panaszok benyújtásához szükséges elérhetőségek és az eszközalapú_token kibocsátója által bevezetett panaszkezelési eljárás és adott esetben vitarendezési mechanizmus vagy jogorvoslati eljárás leírása;

13.

A birtokosok jogainak leírása, amennyiben a kibocsátó nem képes teljesíteni kötelezettségeit, ideértve a fizetésképtelenséget is;

14.

A helyreállítási terv végrehajtásával összefüggő jogok leírása;

15.

A visszaváltási terv végrehajtásával összefüggő jogok leírása;

16.

Részletes tájékoztatás arról, hogy hogyan történik az eszközalapú_token visszaváltása, ideértve azt is, hogy a birtokos megválaszthatja-e a visszaváltás formáját, az átruházás formáját, illetve a visszaváltás hivatalos_ pénznemét;

17.

Az eszközalapú_tokenre alkalmazandó jog és az illetékes bíróság.

E. rész: A mögöttes technológiára vonatkozó információk

1.

Az eszközalapú_tokenek birtoklása, tárolása és átruházása céljából alkalmazott technológiára – beleértve a megosztott_főkönyvi technológiát –, valamint az alkalmazott protokollokra és a műszaki szabványokra vonatkozó információk;

2.

Adott esetben a konszenzusos mechanizmus;

3.

Az ügyletek fedezését szolgáló ösztönző mechanizmusok és az alkalmazandó díjak;

4.

Ha az eszközalapú_tokenek kibocsátása, átruházása és tárolása a kibocsátó vagy a kibocsátó nevében eljáró harmadik fél által működtetett megosztott_főkönyvi_technológia használatával történik, az ilyen megosztott_főkönyvi_technológia működésének részletes ismertetése;

5.

Az alkalmazott technológia ellenőrzési eredményére vonatkozó információk, amennyiben ilyen ellenőrzésre sor került.

F. rész: A kockázatokra vonatkozó információk

1.

Az eszköztartalékhoz kapcsolódó kockázatok, amennyiben a kibocsátó nem képes teljesíteni a kötelezettségeit;

2.

Az eszközalapú_token kibocsátójával kapcsolatos kockázatok leírása;

3.

Az eszközalapú_token nyilvános_ajánlattételéhez vagy kereskedésbe történő bevezetéséhez kapcsolódó kockázatok leírása;

4.

Az eszközalapú_tokenekhez kapcsolódó kockázatok ismertetése, különösen a referencia-eszközeik tekintetében;

5.

Az eszközalapú_tokenre vonatkozó projekt működőképessé tételével kapcsolatos kockázatok leírása;

6.

Az alkalmazott technológiával kapcsolatos kockázatok és az esetleges kockázatmérséklő intézkedések leírása.

G. rész: Az eszköztartalékra vonatkozó információk

1.

Az eszköztartalék értékének az eszközalapú_tokennel kapcsolatos követeléshez való igazítását célzó mechanizmus részletes leírása, ideértve a jogi és a technikai szempontokat is;

2.

Az eszköztartaléknak és összetételének részletes leírása;

3.

Az eszközalapú_tokenek kibocsátására és visszaváltására szolgáló mechanizmusok leírása;

4.

Annak közlése, hogy az tartalékeszközök egy részét befektették-e, és adott esetben az említett tartalékeszközökre vonatkozó befektetési politika leírása;

5.

A tartalékeszközökre vonatkozó letétkezelési megállapodások leírása, beleértve azok elkülönítését, valamint azon kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek vagy befektetési_vállalkozások neve, amelyeket tartalékeszközök letétkezelőjeként jelöltek ki.

III. MELLÉKLET

AZ ELEKTRONIKUSPÉNZ-TOKEN KRIPTOESZKÖZ-ALAPDOKUMENTUMÁNAK KÖZZÉTÉTELI ELEMEI

A. rész: Az elektronikus pénz-token kibocsátójára vonatkozó információk

1.

Név;

2.

Jogi forma;

3.

Bejegyzett cím, illetve központi iroda, amennyiben a kettő nem egyezik;

4.

Bejegyzés dátuma;

5.

Jogalany-azonosító, az alkalmazandó nemzeti jog által előírt más azonosító;

6.

A kibocsátó kapcsolattartási telefonszáma és e-mail címe, valamint az a napokban meghatározott időszak, amelyen belül a kibocsátóval e telefonszámon vagy e-mail-címen keresztül kapcsolatba lépő befektető választ kap;

7.

Adott esetben az anyavállalat megnevezése;

8.

A kibocsátó vezető_testülete tagjainak azonosítása, üzleti címe és beosztása;

9.

A kibocsátó és adott esetben anyavállalata üzleti vagy szakmai tevékenysége;

10.

Potenciális összeférhetetlenségek;

11.

Amennyiben az elektronikus pénz-token kibocsátója más kriptoeszközöket is kibocsát, vagy a kriptoeszközökhöz kapcsolódó egyéb tevékenységet is végez, ezt egyértelműen jelezni kell; a kibocsátónak azt is jeleznie kell, hogy van-e kapcsolat a kibocsátó és a kriptoeszköz kibocsátásához használt megosztott_főkönyvi technológiát működtető szervezet között, beleértve azt is, ha a protokollokat a projekt résztvevőivel szoros_kapcsolatban álló személy irányítja vagy ellenőrzi;

12.

A kibocsátó pénzügyi helyzete az elmúlt három év vagy – ha a kibocsátó három évnél rövidebb ideje létezik – a bejegyzés óta eltelt idő vonatkozásában.

A pénzügyi helyzetet a kibocsátó üzletmenete alakulásának és teljesítményének, valamint helyzetének megbízható áttekintése alapján kell értékelni minden olyan évre és évközi időszakra vonatkozóan, amelyre múltbeli pénzügyi információk megadása kötelező, beleértve a lényeges változások okaira vonatkozó információkat is.

Az áttekintésnek a kibocsátó üzletmenetének alakulásáról és teljesítményéről, valamint a kibocsátó helyzetéről kiegyensúlyozott és átfogó, az üzleti tevékenység nagyságrendjével és összetettségével összhangban álló elemzést kell nyújtania;

13.

Az elektronikus pénz-tokenek kibocsátójaként kapott engedély részletei és az engedélyező illetékes_hatóság neve, kivéve az elektronikus pénz-token azon kibocsátóinak esetében, amelyeket a 48. cikk (4) és (5) bekezdésével összhangban e mentesítettek az engedélyezés alól.

B. rész: Információk az elektronikus pénz-tokenről

1.

Név és rövidítés;

2.

Az elektronikus pénz-token jellemzőinek leírása, ideértve a kriptoeszköz-alapdokumentumnak a 109. cikkben említett nyilvántartásban való besorolásához szükséges adatokat, az említett cikk (8) bekezdésében meghatározottakkal összhangban;

3.

A tervezésben és fejlesztésben részt vevő összes természetes vagy jogi személy – például tanácsadók, fejlesztőcsoportok és kriptoeszköz-szolgáltatók – adatai (beleértve az üzleti címeket és/vagy a vállalat székhelyét).

C. rész: Az elektronikus pénz-tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy azok kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozó információk

1.

Annak feltüntetése, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum elektronikus pénz-tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre vagy azok kereskedésbe történő bevezetésére vonatkozik-e;

2.

Adott esetben a nyilvános_ajánlattétel keretében kínált vagy kereskedésbe bevezetendő elektronikus pénz-token egységeinek teljes száma;

3.

Adott esetben azoknak a kriptoeszköz-kereskedési platformoknak a neve, ahová az elektronikus pénz-token kereskedésbe történő bevezetését kérik;

4.

Az elektronikus pénz-tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételre alkalmazandó jog és az illetékes bíróság.

D. rész: Az elektronikus pénz-tokenekhez fűződő jogokra és kötelezettségekre vonatkozó információk

1.

Az elektronikus pénz-token birtokosának biztosított jogok, és az esetleges kötelezettségek, köztük a névértéken történő visszaváltás joga, valamint az említett jogok gyakorlására vonatkozó eljárások és feltételek részletes leírása;

2.

Azon feltételek leírása, amelyek mellett a jogok és kötelezettségek módosíthatók;

3.

A birtokosok jogainak leírása, amennyiben a kibocsátó nem képes teljesíteni kötelezettségeit, ideértve a fizetésképtelenséget is;

4.

A helyreállítási terv végrehajtásával összefüggő jogok leírása;

5.

A visszaváltási terv végrehajtásával összefüggő jogok leírása;

6.

A panaszok benyújtásához szükséges elérhetőségek és az elektronikus pénz-token kibocsátója által bevezetett panaszkezelési eljárás és adott esetben vitarendezési mechanizmus vagy jogorvoslati eljárás leírása;

7.

Adott esetben a kriptoeszköz értékét védő védelmi rendszerek, illetve kártalanítási rendszerek ismertetése;

8.

Az elektronikus pénz-tokenre és az illetékes bíróságra alkalmazandó jog.

E. rész: A mögöttes technológiára vonatkozó információk

1.

Az elektronikus pénz-tokenek birtoklása, tárolása és átruházása céljából alkalmazott technológiára – beleértve a megosztott_főkönyvi technológiát –, valamint az alkalmazott protokollokra és a műszaki szabványokra – vonatkozó információk;

2.

Tájékoztatás azokról a műszaki követelményekről, amelyeket a vevőnek az elektronikus pénz-token feletti ellenőrzés megszerzéséhez teljesítenie kell;

3.

Adott esetben a konszenzusos mechanizmus;

4.

Az ügyletek fedezését szolgáló ösztönző mechanizmusok és az alkalmazandó díjak;

5.

Ha az elektronikus pénz-token kibocsátása, átruházása és tárolása a kibocsátó vagy a nevében eljáró harmadik fél által működtetett megosztott_főkönyvi_technológia használatával történik, a megosztott_főkönyvi_technológia működésének részletes leírása;

6.

Az alkalmazott technológia ellenőrzési eredményére vonatkozó információk, amennyiben ilyen ellenőrzésre sor került.

F. rész: A kockázatokra vonatkozó információk

1.

Az elektronikus pénz-token kibocsátójával kapcsolatos kockázatok leírása;

2.

Az elektronikus pénz-tokennel kapcsolatos kockázatok leírása;

3.

Az alkalmazott technológiával kapcsolatos kockázatok és az esetleges kockázatmérséklő intézkedések leírása.

IV. MELLÉKLET

A KRIPTOESZKÖZ-SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ MINIMÁLIS TŐKEKÖVETELMÉNYEK

Kriptoeszköz-szolgáltatók

A kriptoeszköz-szolgáltatások típusa

A 67. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti minimális tőkekövetelmények

1. osztály

A következő kriptoeszköz-szolgáltatások tekintetében engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltató:

—

megbízások végrehajtása az ügyfél nevében;

—

kriptoeszközök elhelyezése;

—

kriptoeszköz-átküldési szolgáltatások ügyfelek nevében történő nyújtása;

—

kriptoeszközökre vonatkozó megbízások ügyfelek nevében történő fogadása és továbbítása;

—

kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás; és/vagy

—

kriptoeszközökkel kapcsolatos portfóliókezelés végzése.

50 000  EUR

2. osztály

Az 1. osztályba tartozó kriptoeszköz-szolgáltatások mellett a következő szolgáltatás tekintetében is engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltató:

—

kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelése és nyilvántartása;

—

kriptoeszközök átváltása pénzre; és/vagy

—

kriptoeszköz átváltása más kriptoeszközre.

125 000  EUR

3. osztály

A 2. osztályba tartozó kriptoeszköz-szolgáltatások mellett a következő szolgáltatások tekintetében is engedélyezett kriptoeszköz-szolgáltató:

—

kriptoeszköz-kereskedési platform működtetése.

150 000  EUR

V. MELLÉKLET

A III. ÉS A VI. CÍMBEN EMLÍTETT JOGSÉRTÉSEK JEGYZÉKE A JELENTŐS ESZKÖZALAPÚ TOKENEK KIBOCSÁTÓI ESETÉBEN

1.

 A kibocsátó megsérti a 22. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy minden egyes, 100 000 000 EUR-t meghaladó kibocsátási értékű jelentős eszközalapú_token esetében nem jelenti negyedévente az EBH-nak az említett bekezdés első albekezdésének a)–d) pontjában említett információkat.

2.

 A kibocsátó megsérti a 23. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem állítja le a jelentős eszközalapú_token kibocsátását az említett bekezdésben meghatározott küszöbértékek elérésekor, vagy nem nyújt be tervet az EBH-nak az említett küszöbértékek elérését követő 40 munkanapon belül annak biztosítására, hogy az ügyletek becsült negyedéves napi átlagos száma és átlagos összesített értéke az említett küszöbértékek alatt maradjon.

3.

 A kibocsátó megsérti a 23. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem tesz eleget az említett cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett terv EBH által előírt módosításainak.

4.

 A kibocsátó megsérti a 25. cikket azáltal, hogy nem értesíti az EBH-t üzleti modelljének bármely olyan tervezett változásáról, amely valószínűsíthetően jelentős befolyást gyakorol a jelentős eszközalapú_tokenek tényleges vagy leendő birtokosainak vásárlási döntésére, vagy nem írja le az ilyen változást a kriptoeszköz-alapdokumentumban.

5.

 A kibocsátó megsérti a 25. cikket azáltal, hogy nem tesz eleget az EBH által a 25. cikk (4) bekezdésével összhangban előírt intézkedésnek.

6.

 A kibocsátó megsérti a 27. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem becsületesen, tisztességesen és szakszerűen jár el.

7.

 A kibocsátó megsérti a 27. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy a jelentős eszközalapú_token birtokosaival vagy leendő birtokosaival nem tisztességesen, nem egyértelműen vagy félrevezető módon kommunikál.

8.

 A kibocsátó megsérti a 27. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem a jelentős eszközalapú_token birtokosainak legfőbb érdekét szem előtt tartva jár el, vagy azáltal, hogy egyes birtokosok számára olyan kedvezményes elbánást biztosít, amely nem szerepel a kibocsátó kriptoeszköz-alapdokumentumában, vagy adott esetben marketingközleményeiben.

9.

 A kibocsátó megsérti a 28. cikket azáltal, hogy honlapján nem teszi közzé a 21. cikk (1) bekezdésében említett, jóváhagyott kriptoeszköz-alapdokumentumát és adott esetben a 25. cikkben említett módosított kriptoeszköz-alapdokumentumát.

10.

 A kibocsátó megsérti a 28. cikket azáltal, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentumot nem teszi nyilvánosan hozzáférhetővé a jelentős eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattételnek vagy az ilyen token kereskedésbe történő bevezetésének kezdőnapjáig.

11.

 A kibocsátó megsérti a 28. cikket azáltal, hogy nem biztosítja, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum és adott esetben a módosított kriptoeszköz-alapdokumentum mindaddig rendelkezésre álljon a honlapján, amíg a jelentős eszközalapú_token nyilvános birtokban van.

12.

 A kibocsátó megsérti a 29. cikk (1) és (2) bekezdését azáltal, hogy a jelentős eszközalapú_tokenre vonatkozó nyilvános_ajánlattétel vagy az ilyen jelentős eszközalapú_token kereskedésbe történő bevezetése kapcsán olyan marketingközleményeket tesz közzé, amelyek nem felelnek meg az említett cikk (1) bekezdésének a)–d) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

13.

 A kibocsátó megsérti a 29. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem teszi közzé honlapján a marketingközleményeket és azok módosításait.

14.

 A kibocsátó megsérti a 29. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy kérésre nem értesíti az EBH-t a marketingközleményekről.

15.

 A kibocsátó megsérti a 29. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy a kriptoeszköz-alapdokumentum közzétételét megelőzően marketingközleményeket terjeszt.

16.

 A kibocsátó megsérti a 30. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy a honlapján egy nyilvánosan és könnyen elérhető helyen nem teszi közzé egyértelmű, pontos és átlátható módon a forgalomban lévő jelentős eszközalapú_token összegét, valamint a 36. cikkben említett eszköztartalék értékét és összetételét, vagy hogy legalább havonta nem frissíti az előírt információkat.

17.

 A kibocsátó megsérti a 30. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy honlapján nem teszi közzé a lehető leghamarabb nyilvánosan és könnyen hozzáférhető helyen az ellenőrzési jelentés rövid, egyértelmű, pontos és átlátható összefoglalóját, valamint a 36. cikkben említett eszköztartalékra vonatkozó teljes és szerkesztetlen ellenőrzési jelentést.

18.

 A kibocsátó megsérti a 30. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy honlapján nem teszi közzé a lehető leghamarabb nyilvánosan és könnyen hozzáférhető helyen, egyértelmű, pontos és átlátható módon azt az eseményt, amely jelentős hatással van vagy valószínűleg jelentős hatással lesz a jelentős eszközalapú_token vagy a 36. cikkben említett eszköztartalék értékére.

19.

 A kibocsátó megsérti a 31. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem hoz létre és nem tart fenn hatékony és átlátható eljárásokat a jelentős eszközalapú_token birtokosaitól és más érdekelt felektől, többek között a jelentős eszközalapú_token birtokosait képviselő fogyasztói szervezetektől kapott panaszok gyors, tisztességes és következetes kezelése céljából, vagy nem teszi közzé ezen eljárások leírását, vagy amennyiben a jelentős eszközalapú_tokent teljes mértékben vagy részben harmadik személy jogalanyok hozzák forgalomba, vagy nem hoz létre eljárásokat a birtokosok és a 34. cikk (5) bekezdése első albekezdésének h) pontjában említett harmadik személy jogalanyok közötti panaszkezelés megkönnyítésére is.

20.

 A kibocsátó megsérti a 31. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy a jelentős eszközalapú_token birtokosai számára nem teszi lehetővé panaszaik díjmentes benyújtását.

21.

 A kibocsátó megsérti a 31. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem dolgozza ki és nem bocsátja a jelentős eszközalapú_token birtokosai rendelkezésére a panaszbejelentő űrlapot és nem vezet nyilvántartást az összes kapott panaszról és az azokra válaszul hozott intézkedésekről.

22.

 A kibocsátó megsérti a 31. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem vizsgálja ki időben és tisztességes módon az összes panaszt, vagy azáltal, hogy a vizsgálat eredményéről nem tájékoztatja észszerű időn belül a jelentős eszközalapú_token birtokosait.

23.

 A kibocsátó megsérti a 32. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem hajt végre és nem tart fenn hatékony politikákat és eljárásokat annak érdekében, hogy azonosítsa, megelőzze, kezelje és közzétegye a saját maga, mint kibocsátó és tulajdonosai vagy tagjai, a saját maga és bármely, a benne közvetlen vagy közvetett befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonos vagy tag, a saját maga és vezetői testületének tagjai, a saját maga és alkalmazottai, a saját maga és a jelentős eszközalapú_token birtokosai, vagy a saját maga és a 34. cikk (5) bekezdése első albekezdésének h) pontjában említett funkciók valamelyikét ellátó bármely harmadik fél közötti összeférhetetlenséget.

24.

 A kibocsátó megsérti a 32. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem tesz meg minden megfelelő lépést a 36. cikkben említett eszköztartalék kezeléséből és befektetéséből eredő összeférhetetlenségek azonosítása, megelőzése, kezelése és közzététele céljából.

25.

 A kibocsátó megsérti a 32. cikk (3) és (4) bekezdését azáltal, hogy nem teszi közzé honlapján jól látható helyen a jelentős eszközalapú_token birtokosai számára az összeférhetetlenségek általános jellegét és forrásait, valamint a kapcsolódó kockázatok csökkentése érdekében tett lépéseket, vagy azáltal, hogy a közzététel nem elég pontos annak lehetővé tételéhez, hogy a jelentős eszközalapú_token leendő birtokosai megalapozott döntést hozzanak e token megvásárlásáról.

26.

 A kibocsátó megsérti a 33. cikket azáltal, hogy nem értesíti azonnal az EBH-t a vezető_testületében bekövetkezett változásokról, vagy nem bocsátja az EBH rendelkezésére a 34. cikk (2) bekezdésének való megfelelés értékeléséhez szükséges összes információt.

27.

 A kibocsátó megsérti a 34. cikk (1) bekezdését, azáltal, hogy nem rendelkezik olyan megbízható irányítási rendszerrel, amely magában foglalja a következőket: egymástól jól elhatárolt, átlátható és következetes felelősségi köröket előíró áttekinthető szervezeti felépítés, hatékony eljárások azoknak a kockázatoknak az azonosítására, kezelésére, felügyeletére és jelentésére, amelyeknek ki van vagy ki lehet téve, valamint megbízható adminisztratív és számviteli eljárásokat is tartalmazó megfelelő belsőkontroll-mechanizmusok.

28.

 A kibocsátó megsérti a 34. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy vezető_testületének olyan tagjai vannak, akik nem rendelkeznek kellően jó hírnévvel, vagy nem rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges megfelelő ismeretekkel, készségekkel és tapasztalattal, sem egyénileg, sem együttesen, vagy nem bizonyítják, hogy képesek elegendő időt fordítani feladataik hatékony ellátására.

29.

 A kibocsátó megsérti a 34. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy vezető_testületével nem értékelteti vagy vizsgáltatja felül rendszeresen a III. cím 2., 3., 5. és 6. fejezetének való megfelelés érdekében bevezetett szakpolitikai intézkedések és eljárások hatékonyságát, vagy nem hoz megfelelő intézkedéseket az e tekintetben fennálló hiányosságok kezelésére.

30.

 A kibocsátó megsérti a 34. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy olyan közvetlen vagy közvetett befolyásoló_részesedéssel rendelkező tulajdonosa vagy tagja van, aki, illetve amely nem rendelkezik kellően jó hírnévvel.

31.

 A kibocsátó megsérti a 34. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem fogad el olyan politikákat és eljárásokat, amelyek kellően hatékonyak az e rendeletnek való megfelelés biztosításához, többek között azáltal, hogy nem alakítja ki, nem tartja fenn és nem hajtja végre az említett bekezdés első albekezdésének a)–k) pontjában említett politikákat és eljárásokat.

32.

 A kibocsátó megsérti a 34. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem köt az említett bekezdés első albekezdésének h) pontjában említetteknek megfelelően harmadik személy jogalanyokkal olyan szerződéses megállapodásokat, amelyek meghatározzák mind a kibocsátó, mind az érintett harmadik fél jogalany szerepét, felelősségét, jogait és kötelezettségeit, vagy azáltal, hogy nem rendelkezik az alkalmazandó jog tekintetében egyértelmű jogválasztásról.

33.

 A kibocsátó megsérti a 34. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy nem alkalmaz megfelelő és arányos rendszereket, erőforrásokat vagy eljárásokat szolgáltatásai és tevékenységei folyamatos és rendszeres végzésének biztosítására, továbbá azáltal, hogy rendszereit és biztonsági hozzáférési protokolljait nem a megfelelő uniós szabványok szerint tartja fenn, kivéve, ha kezdeményezte a 47. cikkben említett tervet.

34.

 A kibocsátó megsérti a 34. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem nyújtja be az EBH-nak jóváhagyásra a szolgáltatásnyújtás és a tevékenységek megszüntetésére vonatkozó tervet.

35.

 A kibocsátó megsérti a 34. cikk (8) bekezdését azáltal, hogy nem tárja fel a működési kockázat forrásait, valamint azáltal, hogy az említett kockázatokat nem minimalizálja a megfelelő rendszerek, kontrollok és eljárások kidolgozása révén.

36.

 A kibocsátó megsérti a 34. cikk (9) bekezdését azáltal, hogy nem alakít ki olyan üzletmenet-folytonossági politikát és terveket, amelyek IKT-rendszerei és eljárásai működésének zavara esetén biztosítják az alapvető adatok és funkciók megőrzését és tevékenységei fenntartását, vagy ha ez nem lehetséges, az említett adatok és funkciók gyors helyreállítását és tevékenységei gyors újraindítását.

37.

 A kibocsátó megsérti a 34. cikk (10) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik a kockázatkezelésre vonatkozó belsőkontroll-mechanizmusokkal és hatékony eljárásokkal, ideértve az (EU) 2022/2554 rendeletben előírt, az IKT-rendszerek irányítására vonatkozó hatékony ellenőrzési és biztonsági eljárásokat is.

38.

 A kibocsátó megsérti a 34. cikk (11) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik az adatok rendelkezésre állásának, hitelességének, integritásának és bizalmas jellegének védelmére alkalmas, az (EU) 2022/2554 rendelet által előírt és az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban álló rendszerekkel és eljárásokkal.

39.

 A kibocsátó megsérti a 34. cikk (12) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy a kibocsátót rendszeresen ellenőrizzék független ellenőrök.

40.

 A kibocsátó megsérti a 35. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik mindenkor legalább az említett bekezdés a) vagy c) pontjában vagy a 45. cikk (5) bekezdésében meghatározott legmagasabb összegű szavatolótőkével.

41.

 A kibocsátó megsérti e rendelet 35. cikkének (2) bekezdését, ha szavatolótőkéje nem az 575/2013/EU rendelet 26–30. cikkében említett elsődleges alapvető tőkeelemekből és -instrumentumokból áll, az említett rendelet 36. cikke szerinti teljes levonások után, az említett rendelet 46. cikkének (4) bekezdésében és 48. cikkében említett küszöbértékhez kapcsolódó mentességek alkalmazása nélkül.

42.

 A kibocsátó megsérti a 35. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy az említett bekezdés a)–g) pontjával összhangban elvégzett értékelést követően nem tesz eleget az EBH azon követelményének, hogy magasabb összegű szavatolótőkével rendelkezzen.

43.

 A kibocsátó megsérti a 35. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem végez rendszeresen stressztesztelést, amelynek során figyelembe veszik az olyan súlyos, de valószerű pénzügyi stresszforgatókönyveket, mint a kamatlábsokkok, valamint a nem pénzügyi, például a működési kockázatokra vonatkozó stresszforgatókönyveket.

44.

 A kibocsátó megsérti a 35. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem tesz eleget az EBH azon követelményének, hogy a stresszteszt eredménye alapján magasabb összegű szavatolótőkével rendelkezzen.

45.

 A kibocsátó megsérti a 36. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem képez és nem tart fenn folyamatosan eszköztartalékot.

46.

 A kibocsátó megsérti a 36. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy az eszköztartalékot úgy állítsák össze és kezeljék, hogy fedezzék a jelentős eszközalapú_token referencia-eszközeihez kapcsolódó kockázatokat.

47.

 A kibocsátó megsérti a 36. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy az eszköztartalék összetétele és kezelése oly módon történjen, hogy kezeljék a birtokosok állandó visszaváltási jogaival kapcsolatos likviditási kockázatokat.

48.

 A kibocsátó megsérti a 36. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy az eszköztartalék működési szempontból elkülönüljön a kibocsátó vagyonától és az egyéb eszközalapú_tokenek eszköztartalékától.

49.

 A kibocsátó megsérti a 36. cikk (6) bekezdését, ha vezető_testülete nem biztosítja az eszköztartalék hatékony és prudens kezelését.

50.

 A kibocsátó megsérti a 36. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy a jelentős eszközalapú_token kibocsátása és visszaváltása mindig az eszköztartalék megfelelő növekedésével vagy csökkenésével járjon együtt.

51.

 A kibocsátó megsérti a 36. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem határozza meg az eszköztartalék összesített értékét piaci árak alkalmazásával, valamint azáltal, hogy nem biztosítja, hogy az eszköztartalék összesített értéke mindig legalább egyenlő legyen a forgalomban lévő jelentős eszközalapú_token birtokosainak a kibocsátóval szemben fennálló követelései összesített értékével.

52.

 A kibocsátó megsérti a 36. cikk (8) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik a jelentős eszközalapú_token stabilizációs mechanizmusára vonatkozó olyan egyértelmű és részletes politikákkal, amelyek megfelelnének az említett bekezdés a)–g) pontjában meghatározott feltételeknek.

53.

 A kibocsátó megsérti a 36. cikk (9) bekezdését azáltal, hogy az engedélyezés időpontjától vagy a kriptoeszköz-alapdokumentum 17. cikk szerinti jóváhagyásának időpontjától kezdődően nem ad hathavonta megbízást az eszköztartalék független ellenőrzésére.

54.

 A kibocsátó megsérti a 36. cikk (10) bekezdését azáltal, hogy nem értesíti az EBH-t az ellenőrzés eredményéről az említett bekezdéssel összhangban, vagy nem teszi közzé az ellenőrzés eredményét az EBH értesítésétől számított két héten belül.

55.

 A kibocsátó megsérti a 37. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem alakít ki, nem tart fenn vagy nem alkalmaz olyan letétkezelési szabályzatokat, eljárásokat és szerződéses megállapodásokat, amelyek mindenkor biztosítják az említett bekezdés első albekezdésének a)–e) pontjában felsorolt feltételek teljesülését.

56.

 A kibocsátó megsérti a 37. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy a két vagy több jelentős eszközalapú_token kibocsátásakor nem rendelkezik letétkezelési szabályzattal az egyes eszköztartalék-halmazokra vonatkozóan.

57.

 A kibocsátó megsérti a 37. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy legkésőbb a jelentős eszközalapú_token kibocsátásának időpontját követő öt munkanapon belül nem gondoskodik a tartalékeszközök kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltatónál, hitelintézetnél vagy befektetési_vállalkozásnál való letétkezeléséről.

58.

 A kibocsátó megsérti a 37. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem jár el kellő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal a tartalékeszközök letétkezelőjeként kijelölt kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek és befektetési_vállalkozások kiválasztása, kijelölése és felülvizsgálata során, vagy azáltal, hogy nem biztosítja, hogy a letétkezelő a kibocsátótól eltérő jogi személy legyen.

59.

 A kibocsátó megsérti a 37. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy a tartalékeszközök letétkezelőjeként kijelölt kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek és befektetési_vállalkozások rendelkezzenek az ahhoz szükséges szakértelemmel és piaci hírnévvel, hogy az ilyen tartalékeszközök letétkezelőjeként járjanak el.

60.

 A kibocsátó megsérti a 37. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja a letétkezelőkkel kötött szerződéses megállapodásban, hogy a letétkezelésben tartott tartalékeszközök védettek legyenek a letétkezelők hitelezőinek követeléseivel szemben.

61.

 A kibocsátó megsérti a 37. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem határozza meg a letétkezelési szabályzatokban és eljárásokban a kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek vagy befektetési_vállalkozások tartalékeszköz-letétkezelőként való kijelölésére vonatkozó kiválasztási kritériumokat, vagy azáltal, hogy nem határoz meg az ilyen kijelölések felülvizsgálatára vonatkozó eljárást.

62.

 A kibocsátó megsérti a 37. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem vizsgálja felül rendszeresen a kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek vagy befektetési_vállalkozások tartalékeszköz-letétkezelőként való kijelölését, és azáltal, hogy nem értékeli az ilyen letétkezelőkkel szembeni kitettségeit vagy nem követi nyomon folyamatosan az ilyen letétkezelők pénzügyi helyzetét.

63.

 A kibocsátó megsérti a 37. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy a tartalékeszközökre vonatkozó letétkezelést az említett bekezdés első albekezdésének a)–d) pontjával összhangban végezzék.

64.

 A kibocsátó megsérti a 37. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem jelöl ki kriptoeszköz-szolgáltatót, hitelintézetet vagy befektetési_vállalkozást a szerződéses megállapodás által igazolt tartalékeszközök letétkezelőjeként, vagy ilyen szerződéses megállapodás révén nem szabályozza az ahhoz szükséges információáramlást, hogy a jelentős kriptoeszköz kibocsátója, a kriptoeszköz-szolgáltató, a hitelintézet és a befektetési_vállalkozás letétkezelőként elláthassa feladatait.

65.

 A kibocsátó megsérti a 38. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy az eszköztartalékot olyan termékekbe fekteti, amelyek nem magas likviditású, minimális piaci, hitel- és koncentrációs kockázatú pénzügyi eszközök, vagy ha az említett befektetések nem tehetők gyorsan, minimális negatív árhatással likviddé.

66.

 A kibocsátó megsérti a 38. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem gondoskodik azon pénzügyi eszközök 37. cikkel összhangban történő letétkezelésben tartásáról, amelyekbe az eszköztartalékot fektetik.

67.

 A kibocsátó megsérti a 38. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem viseli az eszköztartalék befektetéséből származó összes nyereséget és veszteséget, valamint partner- vagy működési kockázatot.

68.

 A kibocsátó megsérti a 39. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem alakít ki, nem tart fenn és nem hajt végre egyértelmű és részletes politikákat és eljárásokat a jelentős eszközalapú_token birtokosainak biztosított állandó visszaváltási jogok tekintetében.

69.

 A kibocsátó megsérti a 39. cikk (1) és (2) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy a jelentős eszközalapú_token birtokosai az említett bekezdéseknek megfelelően állandó visszaváltási jogokkal rendelkezzenek, és azáltal, hogy nem alakít ki olyan politikát az állandó visszaváltási jogokra vonatkozóan, amely megfelel a 39. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a)–e) pontjában felsorolt feltételeknek.

70.

 A kibocsátó megsérti a 39. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy díjakat alkalmaz jelentős eszközalapú_token visszaváltása esetén.

71.

 A kibocsátó megsérti a 40. cikket azáltal, hogy jelentős eszközalapú_tokennel kapcsolatban kamatot biztosít.

72.

 A kibocsátó megsérti a 45. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem fogad el, hajt végre vagy tart fenn olyan javadalmazási politikát, amely elősegíti a jelentős eszközalapú_tokenek kibocsátóinak hatékony és eredményes kockázatkezelését, és amely nem hoz létre a kockázati előírások lazítása irányába ható ösztönzőket.

73.

 A kibocsátó megsérti a 45. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes módon, hogy jelentős eszközalapú_tokenjének letétkezelésben tartását a kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelésére és nyilvántartására engedéllyel rendelkező különböző kriptoeszköz-szolgáltatók végezhessék.

74.

 A kibocsátó megsérti a 45. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem értékeli vagy nem követi nyomon a jelentős eszközalapú_token birtokosai által benyújtott visszaváltási kérelmek teljesítéséhez szükséges likviditási szükségleteket.

75.

 A kibocsátó megsérti a 45. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem alakít ki, nem tart fenn vagy nem hajt végre likviditáskezelési politikát és eljárásokat, vagy azáltal, hogy az említett politika és eljárások révén nem biztosítja, hogy a tartalékeszközök olyan reziliens likviditási profillal rendelkezzenek, amely a jelentős eszközalapú_token kibocsátója számára likviditási stresszhelyzetben is lehetővé teszi a rendes működés folytatását.

76.

 A kibocsátó megsérti a 45. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem végez rendszeresen likviditási stressztesztet, vagy azáltal, hogy nem erősíti meg a likviditási követelményeket, ha az EBH az ilyen tesztek eredménye alapján azt kéri.

77.

 A kibocsátó megsérti a 46. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem hoz létre és nem tart fenn helyreállítási tervet, amelyben meghatározza a jelentős eszközalapú_token kibocsátója által az eszköztartalékra alkalmazandó követelményeknek való megfelelés helyreállítása érdekében abban az esetben meghozandó intézkedéseket, ha a kibocsátó nem teljesíti ezeket a követelményeket, beleértve a kibocsátott jelentős eszközalapú_tokenhez kapcsolódó szolgáltatásai fenntartását, a műveletek időben történő helyreállítását és a kibocsátó kötelezettségei olyan esetekben történő teljesítését, amelyek a működés zavarának jelentős kockázatát hordozzák.

78.

 A kibocsátó megsérti a 46. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem hoz létre és tart fenn olyan helyreállítási tervet, amely tartalmazza a helyreállítási intézkedések időben történő végrehajtásának biztosítására szolgáló megfelelő feltételeket és eljárásokat, valamint a helyreállítás lehetőségeinek széles körét az említett bekezdés harmadik albekezdésében felsoroltak szerint.

79.

 A kibocsátó megsérti a 46. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy a 21. cikk szerinti engedélyezés időpontjától vagy a kriptoeszköz-alapdokumentum 17. cikk szerinti jóváhagyásától számított hat hónapon belül nem értesíti az EBH-t és adott esetben a szanálási és prudenciális felügyeleti hatóságait a helyreállítási tervről.

80.

 A kibocsátó megsérti a 46. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem vizsgálja felül vagy nem aktualizálja rendszeresen a helyreállítási tervet.

81.

 A kibocsátó megsérti a 47. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem készít és nem tart fenn az egyes jelentős eszközalapú_tokenjei rendezett visszaváltását támogató operatív tervet.

82.

 A kibocsátó megsérti a 47. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik olyan visszaváltási tervvel, amely bizonyítja, hogy a jelentős eszközalapú_token kibocsátója képes anélkül lebonyolítani a kintlevő kibocsátott jelentős eszközalapú_token visszaváltását, hogy indokolatlan gazdasági kárt okozna azok birtokosainak vagy a tartalékeszközök piacának stabilitására nézve.

83.

 A kibocsátó megsérti a 47. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik olyan visszaváltási tervvel, amely szerződéses megállapodásokat, eljárásokat vagy rendszereket tartalmaz – beleértve egy ügyvivő vagyonfelügyelő kinevezését is – annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a jelentős eszközalapú tokek valamennyi birtokosával szembeni méltányos bánásmódot, valamint azt, hogy a jelentős eszközalapú_token birtokosait a fennmaradó tartalékeszközök értékesítéséből származó bevételből időben ki lehessen fizetni.

84.

 A kibocsátó megsérti a 47. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik olyan visszaváltási tervvel, amely biztosítja a kibocsátó vagy bármely harmadik fél jogalany által végzett bármely kritikus fontosságú, a rendezett visszaváltáshoz szükséges tevékenység folytonosságát.

85.

 A kibocsátó megsérti a 47. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy a 21. cikk szerinti engedélyezés időpontjától vagy a kriptoeszköz-alapdokumentum 17. cikk szerinti jóváhagyásától számított hat hónapon belül nem értesíti az EBH-t a visszaváltási tervről.

86.

 A kibocsátó megsérti a 47. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem vizsgálja felül vagy nem aktualizálja rendszeresen a visszaváltási tervet.

87.

 A kibocsátó megsérti a 88. cikk (1) bekezdését, kivéve, ha a 88. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek, azáltal, hogy nem tájékoztatja haladéktalanul a nyilvánosságot a 87. cikkben említett, a kibocsátót közvetlenül érintő bennfentes információról oly módon, amely lehetővé teszi, hogy a nyilvánosság gyorsan hozzáférhessen az információhoz, és teljeskörűen, helyesen és időben értékelhesse azt.

VI. MELLÉKLET

A IV. CÍMBEN EMLÍTETT RENDELKEZÉSEK MEGSÉRTÉSÉNEK JEGYZÉKE A III. CÍMMEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN A JELENTŐS ELEKTRONIKUSPÉNZ-TOKENEK KIBOCSÁTÓI ESETÉBEN

1.

 A kibocsátó megsérti a 22. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy minden egyes, 100 000 000 EUR-t meghaladó kibocsátási értékű, nem valamely tagállam hivatalos_ pénznemében denominált jelentős elektronikus pénz-token esetében nem jelenti negyedévente az EBH-nak az említett bekezdés első albekezdésének a)–d) pontjában említett információkat.

2.

 A kibocsátó megsérti a 23. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem szünteti meg a nem valamely tagállam hivatalos_ pénznemében denominált jelentős elektronikus pénz-token kibocsátását az említett bekezdésben meghatározott küszöbértékek elérésekor, vagy nem nyújt be tervet az EBH-nak az említett küszöbértékek elérését követő 40 munkanapon belül annak biztosítására, hogy az ügyletek becsült negyedéves napi átlagos száma és átlagos összesített értéke az említett küszöbértékek alatt maradjon.

3.

 A kibocsátó megsérti a 23. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem tesz eleget az említett cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett terv EBH által előírt módosításainak.

4.

 A kibocsátó megsérti e rendelet 35. cikkének (2) bekezdését, ha szavatolótőkéje nem az 575/2013/EU rendelet 26–30. cikkében említett elsődleges alapvető tőkeelemekből és -instrumentumokból áll, az említett rendelet 36. cikke szerinti teljes levonások után, az említett rendelet 46. cikkének (4) bekezdésében és 48. cikkében említett küszöbértékhez kapcsolódó mentességek alkalmazása nélkül.

5.

 A kibocsátó megsérti a 35. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy az említett bekezdés a)–g) pontjával összhangban elvégzett értékelést követően nem tesz eleget az EBH azon követelményének, hogy magasabb összegű szavatolótőkével rendelkezzen.

6.

 A kibocsátó megsérti a 35. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem végez rendszeresen stressztesztelést, amelynek során figyelembe veszik az olyan súlyos, de valószerű pénzügyi stresszforgatókönyveket, mint a kamatlábsokkok, valamint a nem pénzügyi, például a működési kockázatokra vonatkozó stresszforgatókönyveket.

7.

 A kibocsátó megsérti a 35. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem tesz eleget az EBH azon követelményének, hogy a stresszteszt eredménye alapján magasabb összegű szavatolótőkével rendelkezzen.

8.

 A kibocsátó megsérti a 36. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem képez és nem tart fenn folyamatosan eszköztartalékot.

9.

 A kibocsátó megsérti a 36. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy az eszköztartalékot úgy állítsák össze és kezeljék, hogy fedezzék a jelentős elektronikus pénz-tokennél referenciaként használt hivatalos_ pénznemhez kapcsolódó kockázatokat.

10.

 A kibocsátó megsérti a 36. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy az eszköztartalék összetétele és kezelése oly módon történjen, hogy kezeljék a birtokosok állandó visszaváltási jogaival kapcsolatos likviditási kockázatokat.

11.

 A kibocsátó megsérti a 36. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy az eszköztartalék működési szempontból elkülönüljön a kibocsátó vagyonától és az egyéb elektronikus pénz-tokenek eszköztartalékától.

12.

 A kibocsátó megsérti a 36. cikk (6) bekezdését, ha vezető_testülete nem biztosítja az eszköztartalék hatékony és prudens kezelését.

13.

 A kibocsátó megsérti a 36. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátása és visszaváltása mindig maga után vonja az eszköztartalék megfelelő növekedését vagy csökkenését.

14.

 A kibocsátó megsérti a 36. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem határozza meg az eszköztartalék összesített értékét piaci árak alkalmazásával, és azáltal, hogy ez az összesített érték nem mindig egyenlő legalább a forgalomban lévő eszközalapú_token birtokosai által a kibocsátóval szemben fennálló követelések összesített értékével.

15.

 A kibocsátó megsérti a 36. cikk (8) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik a jelentős elektronikus pénz-token stabilizációs mechanizmusára vonatkozó olyan egyértelmű és részletes politikákkal, amelyek megfelelnének az említett bekezdés a)–g) pontjában meghatározott feltételeknek.

16.

 A kibocsátó megsérti a 36. cikk (9) bekezdését azáltal, hogy a nyilvános_ajánlattétel vagy a kereskedésbe történő bevezetés időpontját követően nem ad hathavonta megbízást az eszköztartalék független ellenőrzésére.

17.

 A kibocsátó megsérti a 36. cikk (10) bekezdését azáltal, hogy nem értesíti az EBH-t az ellenőrzés eredményéről az említett bekezdéssel összhangban, vagy nem teszi közzé az ellenőrzés eredményét az EBH értesítésétől számított két héten belül.

18.

 A kibocsátó megsérti a 37. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem alakít ki, nem tart fenn vagy nem alkalmaz olyan letétkezelési szabályzatokat, eljárásokat és szerződéses megállapodásokat, amelyek mindenkor biztosítják az említett bekezdés első albekezdésének a)–e) pontjában felsorolt feltételek teljesülését.

19.

 A kibocsátó megsérti a 37. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy két vagy több jelentős elektronikus pénz-token kibocsátásakor nem rendelkezik letétkezelési szabályzattal az egyes eszköztartalék-halmazokra vonatkozóan.

20.

 A kibocsátó megsérti a 37. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy legkésőbb a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátását követő öt munkanapon belül nem gondoskodik a tartalékeszközök kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelését és nyilvántartását végző kriptoeszköz-szolgáltatónál, hitelintézetnél vagy befektetési_vállalkozásnál való letétkezeléséről.

21.

 A kibocsátó megsérti a 37. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem jár el kellő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal a tartalékeszközök letétkezelőjeként kijelölt kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek és befektetési_vállalkozások kiválasztása, kijelölése és felülvizsgálata során, vagy azáltal, hogy nem biztosítja, hogy a letétkezelő a kibocsátótól eltérő jogi személy legyen.

22.

 A kibocsátó megsérti a 37. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy a tartalékeszközök letétkezelőjeként kijelölt kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek és befektetési_vállalkozások rendelkezzenek az ahhoz szükséges szakértelemmel és piaci hírnévvel, hogy az ilyen tartalékeszközök letétkezelőjeként járjanak el.

23.

 A kibocsátó megsérti a 37. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja a letétkezelőkkel kötött szerződéses megállapodásban, hogy a letétkezelésben tartott tartalékeszközök védettek legyenek a letétkezelők hitelezőinek követeléseivel szemben.

24.

 A kibocsátó megsérti a 37. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem határozza meg a letétkezelési szabályzatokban és eljárásokban a kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek vagy befektetési_vállalkozások tartalékeszköz-letétkezelőként való kijelölésére vonatkozó kiválasztási kritériumokat, vagy azáltal, hogy nem határozta meg az ilyen kijelölések felülvizsgálatára vonatkozó eljárást.

25.

 A kibocsátó megsérti a 37. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem vizsgálja felül rendszeresen a kriptoeszköz-szolgáltatók, hitelintézetek vagy befektetési_vállalkozások tartalékeszköz-letétkezelőként való kijelölését, és azáltal, hogy nem értékeli az ilyen letétkezelőkkel szembeni kitettségeit vagy nem követi nyomon folyamatosan az ilyen letétkezelők pénzügyi helyzetét.

26.

 A kibocsátó megsérti a 37. cikk (6) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja, hogy a tartalékeszközökre vonatkozó letétkezelést az említett bekezdés első albekezdésének a)–d) pontjával összhangban végezzék.

27.

 A kibocsátó megsérti a 37. cikk (7) bekezdését azáltal, hogy nem jelöl ki kriptoeszköz-szolgáltatót, hitelintézetet vagy befektetési_vállalkozást a szerződéses megállapodás által igazolt tartalékeszközök letétkezelőjeként, vagy ilyen szerződéses megállapodás révén nem szabályozza az ahhoz szükséges információáramlást, hogy a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója, a kriptoeszköz-szolgáltató, a hitelintézetek és a befektetési_vállalkozások elláthassák letétkezelői feladataikat.

28.

 A kibocsátó megsérti a 38. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy az eszköztartalékot olyan termékekbe fekteti, amelyek nem magas likviditású, minimális piaci, hitel- és koncentrációs kockázatú pénzügyi eszközök, vagy ha az említett befektetések nem tehetők gyorsan, minimális negatív árhatással likviddé.

29.

 A kibocsátó megsérti a 38. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem gondoskodik azon pénzügyi eszközök 37. cikkel összhangban történő letétkezelésben tartásáról, amelyekbe az eszköztartalékot fektetik.

30.

 A kibocsátó megsérti a 38. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem viseli az eszköztartalék befektetéséből származó összes nyereséget és veszteséget, valamint partner- vagy működési kockázatot.

31.

 A kibocsátó megsérti a 45. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem fogad el, hajt végre vagy tart fenn olyan javadalmazási politikát, amely elősegíti a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátóinak hatékony és eredményes kockázatkezelését, és amely nem hoz létre a kockázati előírások lazítása irányába ható ösztönzőket.

32.

 A kibocsátó megsérti a 45. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem biztosítja tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes módon, hogy jelentős elektronikus pénz-tokenjének letétkezelésben tartását a kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelésére és nyilvántartására engedéllyel rendelkező különböző kriptoeszköz-szolgáltatók végezhessék.

33.

 A kibocsátó megsérti a 45. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem értékeli vagy nem követi nyomon a jelentős elektronikus pénz-token birtokosai által benyújtott visszaváltási kérelmek teljesítéséhez szükséges likviditási szükségleteket.

34.

 A kibocsátó megsérti a 45. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem alakít ki, nem tart fenn vagy nem hajt végre likviditáskezelési politikát és eljárásokat, vagy azáltal, hogy az említett politika és eljárások révén nem biztosítja, hogy a tartalékeszközök olyan reziliens likviditási profillal rendelkezzenek, amely a jelentős elektronikus pénz-tokene kibocsátója számára likviditási stresszhelyzetben is lehetővé teszi a rendes működés folytatását.

35.

 A kibocsátó megsérti a 45. cikk (4) bekezdését azáltal, hogy nem végez rendszeresen likviditási stressztesztet, vagy azáltal, hogy nem erősíti meg a likviditási követelményeket, ha az EBH az ilyen tesztek eredménye alapján azt kéri.

36.

 A kibocsátó megsérti a 45. cikk (5) bekezdését azáltal, hogy nem tesz mindenkor eleget a szavatolótőke-követelménynek.

37.

 A kibocsátó megsérti a 46. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem hoz létre és nem tart fenn helyreállítási tervet, amelyben meghatározza a jelentős elektronikus pénz-tokenek kibocsátója által az eszköztartalékra alkalmazandó követelményeknek való megfelelés helyreállítása érdekében abban az esetben meghozandó intézkedéseket, ha a kibocsátó nem teljesíti ezeket a követelményeket, beleértve a jelentős elektronikus pénz-tokenhez kapcsolódó szolgáltatásai fenntartását, a műveletek időben történő helyreállítását és a kibocsátó kötelezettségei olyan esetekben történő teljesítését, amelyek a működés zavarának jelentős kockázatát hordozzák.

38.

 A kibocsátó megsérti a 46. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem készít és tart fenn olyan helyreállítási tervet, amely tartalmazza a helyreállítási intézkedések időben történő végrehajtásának biztosítására szolgáló megfelelő feltételeket és eljárásokat, valamint a helyreállítás lehetőségeinek széles körét az említett bekezdés harmadik albekezdésének a), b) és c) pontjában felsoroltak szerint.

39.

 A kibocsátó megsérti a 46. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy a nyilvános_ajánlattételt vagy a kereskedésbe történő bevezetést követő hat hónapon belül nem értesíti az EBH-t és adott esetben szanálási és prudenciális felügyeleti hatóságait a helyreállítási tervről.

40.

 A kibocsátó megsérti a 46. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem vizsgálja felül vagy nem aktualizálja rendszeresen a helyreállítási tervet.

41.

 A kibocsátó megsérti a 47. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy nem készít és nem tart fenn az egyes jelentős elektronikus pénz-tokenjei rendezett visszaváltását támogató operatív tervet.

42.

 A kibocsátó megsérti a 47. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik olyan visszaváltási tervvel, amely bizonyítja, hogy a jelentős elektronikus pénz-token kibocsátója képes anélkül lebonyolítani a kintlevő kibocsátott jelentős elektronikus pénz-token visszaváltását, hogy indokolatlan gazdasági kárt okozna annak birtokosainak vagy a tartalékeszközök piacának stabilitására nézve.

43.

 A kibocsátó megsérti a 47. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik olyan visszaváltási tervvel, amely szerződéses megállapodásokat, eljárásokat vagy rendszereket tartalmaz – beleértve egy ügyvivő vagyonfelügyelő kinevezését is – annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a jelentős elektronikus pénz-token valamennyi birtokosával szembeni méltányos bánásmódot, valamint azt, hogy a jelentős elektronikus pénz-token birtokosait a fennmaradó tartalékeszközök értékesítéséből származó bevételből időben ki lehessen fizetni.

44.

 A kibocsátó megsérti a 47. cikk (2) bekezdését azáltal, hogy nem rendelkezik olyan visszaváltási tervvel, amely biztosítja a kibocsátó vagy harmadik személy jogalanyok által végzett bármely kritikus fontosságú, a rendezett visszaváltáshoz szükséges tevékenység folytonosságát.

45.

 A kibocsátó megsérti a 47. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy a nyilvános_ajánlattételt vagy a kereskedésbe történő bevezetést követő hat hónapon belül nem értesíti az EBH-t a visszaváltási tervről.

46.

 A kibocsátó megsérti a 47. cikk (3) bekezdését azáltal, hogy nem vizsgálja felül vagy nem aktualizálja rendszeresen a visszaváltási tervet.

whereas
Seguiamo le blockchain dal 2017. Disponibili per formazione e affiancamento agli avvocati. Sul podcast QUI disponibili le novità in materia